A minisztérium tisztségviselője hozzátette: Nedzsefben a helyzet rosszabb, a folyamatos lövöldözések miatt nem lehet összegyűjteni a halottakat, így számuk vélhetőleg magasabb lehet. A síita szent városban csütörtök óta tartanak a harcok az amerikai katonák és Muktada asz-Szadr síita radikális hitszónok fegyveresei között.
Visszaállította tegnap a halálbüntetést az iraki átmeneti kormány. Adnán al-Dzsanábi államtitkár közlése szerint az intézkedésre az ország biztonsági helyzete miatt volt szükség. Az Európai Unió tisztségviselői megpróbálták meggyőzni az iraki vezetést, hogy kerülje el ezt a lépést, de a kormány szerint a felkelés- és bűncselekményhullám megállításához szükség van a nagyobb állami elrettentésre. A legsúlyosabb büntetést azonban csak kiemelt bűntettek, így a gyilkosság, a drogkereskedelem és a nemzetbiztonságot veszélyeztető bűncselekmények, mint például az emberrablások esetében fogják alkalmazni. A halálbüntetést Szaddám Huszein volt iraki elnök tavaly áprilisban való megbuktatása után átmenetileg felfüggesztették Irakban.
*
Ijád Allávi iraki kormányfő tegnap Nedzsefbe érkezett, és megbeszéléseket folytatott a város kormányzójával. Allávi előző nap kijelentette, hogy véleménye szerint a nedzsefi zavargásokat bűnözők gerjesztik, akik csak elbújnak Szadr neve mögé. Mint mondta, Szadrtól pozitív üzenetei vannak, és a jövő évi választásokon a síita vezetőt is szívesen látják a megmérettetés résztvevői között. Az előre be nem jelentett látogatáson Allávi kérte a felkelőket, hogy tegyék le a fegyvert.
Egy nappal ezelőtt közkegyelmet hirdettek Irakban az olyan felkelők számára, akik kevésbé súlyos bűncselekményeket követtek el. Az amnesztiával azok az irakiak élhetnek, akik fegyvert, illetve robbanószert birtokolnak, illetve, akik támadásokban való részvételt terveztek – jelentette be nedzsefi útja előtt egy nappal Ijád Allávi Bagdadban. A felhívás értelmében büntetlenséget biztosítanak azoknak, akik terroristatevékenységről szóló információikat megosztják a hatóságokkal. A közkegyelem azokra vonatkozik, akiket még nem fogtak el és akik ellen nem indítottak eljárást az amnesztiarendeletben meghatározott törvénysértésekért. Ugyancsak szombaton az iraki kormány bejelentette, hogy 30 napra bezárja az al-Dzsazíra arab hírtelevízió bagdadi irodáját. A döntés hírét sajtótájékoztatón megerősítve az átmeneti kormány vezetője kifejtette, hogy a televízió bagdadi működésének szüneteltetését „az iraki nép védelme indokolja”. Az al-Dzsazíra „bátorította a bűnözőket és a gengsztereket” – jelentette ki egy magas rangú kormánytisztviselő a sajtótájékoztatón.
Egy nappal előtte „nem éppen civilizált eljárásnak” nevezte Ibrahím al-Dzsaafari iraki alelnök az iraki újjáépítés szempontjából azt, hogy a Nedzsefben lezajlott harcokban 300 iraki milicistát öltek meg. Az iraki politikus pénteken Londonban a BBC televíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy semmivel sem lehet igazolni iraki polgári személyek legyilkolását. Dzsaafari kifejtette: az új Irakot „az emberek védelmével, a párbeszéd előremozdításával, nem pedig a golyók erejével kell felépíteni”. Az Irakban állomásozó amerikai haderő korábban azt közölte, hogy becslése szerint mintegy 300 síita fegyveres vesztette életét a két napja tartó nedzsefi harcokban, igaz, Muktada asz-Szadr követői 36 harcosuk halálát ismerik el.
Elraboltak egy diplomatát. Elraboltak egy iráni diplomatát iraki ellenállók – jelentették be ők maguk tegnap. A közlés az arab nyelvű al-Arabíja televízióban hangzott el azzal, hogy a fegyveresek a diplomatát túszuknak tekintik. A fogoly Faridun Dzsiháni, Irán kerbelai konzulja. A magát Irak Iszlámista Hadseregének nevező csoport azzal vádolta az iráni diplomatát, hogy felekezeti háborúskodást gerjesztett Irakban, annak ellenére, hogy a fegyveresek korábban figyelmeztették Iránt, hogy ne avatkozzék bele az iraki belügyekbe. Teherán beismerte, hogy diplomatáját elrabolták. (MTI)
