Felhajtja az inflációt az olajár

Továbbra sem csillapodnak az olajpiacok: a kereskedés idegesen reagált arra a hírre, hogy az orosz igazságügyi minisztérium az első információkkal ellentétben mégsem oldotta fel a Jukosz számláit. Az újraéledő ellátási aggodalmak miatt a nyersolaj ára tegnap reggel ismét rekordot döntött; az amerikai West Texas Intermediate könnyűolajfajta a legközelebbi, szeptemberi határidőre tegnap reggel hordónként 44,68 dollár volt a New York-i árutőzsde (NYMEX) Szingapúrban folytatódó, elektronikus ACCESS-jegyzésében, 27 centtel drágább a csütörtöki záróárnál.
Noha az OPEC újra és újra emeli kitermelését, szakértők úgy látják, a közeljövőben aligha szűnik meg a szektorban a keresleti nyomás, így kevés az esély arra, hogy a reálisnak tartott 35 dollár körüli szinten stabilizálódjon az olaj ára. A tartósan negyven dollár fölötti árszint komoly inflációgerjesztő hatással bír. Az elemzők úgy látják, a drága nyersanyag miatt a magyarországi infláció az idén körülbelül 0,1–0,2 százalékponttal lesz magasabb a vártnál, de ez csupán a közvetlen árfelhajtó hatás, hogy a jövőre jelentkező közvetett hatások – például a földgáz megdrágulása – mekkora inflációt generálnak, egyelőre még nem sejthető.
Magyarország viszonylag védett helyzetben van ebből a szempontból, mert amit veszítünk az olaj árának emelkedésén, részben viszszanyerjük a dollár esésén, ezért egyelőre nem változtattunk korábbi inflációs prognózisunkon – nyilatkozta kérdésünkre Barcza György, az ING elemzője. A szakember úgy véli, hogy mivel az olaj drágulásakor a dollár általában veszít értékéből, a magyar gazdaság a teljes árhatásnak csupán a hetven százalékát érzi meg. Számításai szerint a jelenlegi dollárárfolyam és egy körülbelül 43 dolláros olajár mellett az augusztusi infláció 0,04 százalékkal lehet magasabb a vártnál, szeptemberre ez a szám 0,05 százalék körül várható. – Ha azonban az olaj ára nem áll meg, hanem például gyors ütemben ötvendolláros szintre emelkedik, az éves inflációs hatás elérheti a 0,4 százalékot is – nyilatkozta.