Eszerint az államháztartás hiánya július végére elérte az 1072 milliárd forintot, így a teljes idei évre előirányzott deficit kilencven százaléka már teljesült az év első hét hónapjában. A most közölt adat nemcsak az év egészét tekintve kedvezőtlen, de az államháztartás egy évvel ezelőtti helyzetéhez képest is jelentős romlást mutat: tavaly július végén ugyanis az államháztartás hiánya 601,9 milliárd forint volt, tehát a költségvetés idei túlköltekezése a tavalyihoz képest 78 százalékkal lett nagyobb. A büdzsé finanszírozási arányai is kedvezőtlenebbek lettek.
Az államháztartás annak ellenére zárt rekordhiánnyal, hogy a központi bevételek lényegesen meghaladták a prognózist. A magasabb befizetések a megnövekedett adóbevételeknek köszönhetőek, a legnagyobb eltérést az áfabevételek ötvenmilliárdos, a vártnál nagyobb többlete jelentette. A jelenlegi, ezer- milliárd forint feletti deficithez hozzájárultak hazánk megnövekedett államadósságának kiugróan magas törlesztési terhei is.
*
A kormányváltás óta több mint 30 százalékkal nőtt hazánk államadóssága, amellyel párhuzamosan megugrottak az adósságtörlesztés terhei is. Az év első hat hónapjában csupán adósságszolgálatra mintegy ötszázmilliárd forintot kellett költenie a költségvetésnek, az éves kamatfizetési kötelezettség pedig a pénzügyi tárca előrejelzése szerint eléri a 875 milliárd forintot. A kiugróan magas hiány kedvezőtlenül hat a jegybanki alapkamat alakulására is: a deficitadatok ismeretében a külföldi befektetők attól tartanak, hogy a kormánynak idén sem sikerül tartania az államháztartás mérlegét, éppen ezért továbbra is csak magasabb kamatok mellett hajlandók finanszírozni a hazai adósságállományt.
Az első hét havi költségvetési adatok alapján hazai és külföldi elemzők egyaránt úgy vélik, hogy a fennmaradó öt hónapra vonatkozó pénzügyminisztériumi hiánytervet változatlanul teljes bizonytalanság veszi körül, mivel az előirányzat mindössze további 112 milliárd forintos hiányt engedélyez erre az időszakra. Az elemzők többsége újabb megszorításokat tart valószínűnek annak érdekében, hogy az idei évre meghatározott deficitcél teljesülhessen. A Morgan Stanley befektetési bank hazánk gazdaságával foglalkozó legutóbbi felmérése szerint a magyar kormány által idei évre meghatározott 4,6 százalékos GDP-arányos deficit elérése nem reális újabb intézkedések nélkül. A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: a további megszorításokhoz jelentős politikai kockázat kapcsolódik.
Pótköltségvetés-veszély. A kormánynak akkor kell pótköltségvetést, pontosabban pótköltségvetési törvényjavaslatot terjesztenie az Országgyűlés elé, ha év közben a költségvetés, a tb-alapok, valamint az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlege az eredeti költségvetési törvényben jóváhagyotthoz képest legalább öt százalékkal eltér. Az államháztartási törvény azonban komoly mozgásteret biztosít a kormányoknak arra, hogy saját hatáskörű intézkedésekkel (például a már tapasztalt restrikciós csomaggal, zárolásokkal) tompítsák a túlzott hiányt. Erre az Állami Számvevőszék évről évre felhívta jelentéseiben az Országgyűlés figyelmét, ám mindeddig sikertelenül. (H. T.)
