Feljelentős idők jönnek. Amióta Gyurcsány Ferenc menetel haladó diktatúrájának irányába, hűséges segítői a sajtóban ott lihegnek mellette, súgásra készen. Én mondom ezt, egyike a sok százezres „mocsadéknak és hordaléknak, aki itt a jobboldalon fröcsög… már 1990 óta” Andrassew Iván szíves véleménye nyomán. Most azonban baj van, a matula.hu. weblapján megjelent egy webzin vagy fanzin, ami azonnali cselekvésre késztette Andrassew urat. E-mailt küldött a szerzőnek: „…Attila, azt hiszem, átléptél egy határt.” Hogy képben legyünk, Attila művének címe: „A test vasmarokkal kiadott parancsa”, egy trágár, profán vízió, Bolgárvágy-paródia arról, ki mindenki segítette hozzá a belügyminiszter Mónikát posztján maradásához. A pamflet gyerekesen pornografikus, mint a hetvenes években terjesztett: „Tömés a fogorvosnál” vagy „Kiskertemben a nőgyógyászom” című műremekek. A helyzet tovább bonyolódott, mert a Népszava készséges tollnoka már feljelentésről, belügyi vizsgálódásáról, büntetőeljárásról beszél a „gyomorforgató cikk” nyomán. Sejlik egy kis antiszemitizmus, rasz-szizmus is a honlapon, kotornak a belügyminiszter asszony fogdmegjei, valamit biztos találnak.
És most meg kellene beszélnünk, hogy átlépett-e Attila valamiféle határt, avagy sem? Andrassew Iván szerint igen. Szerintem is.
Gusztustalan, amikor spermák, nemi szervek, közösülések és fétis bugyik repkednek öncélúan, kilóra, sértően, az érintettek számára nagyon is megalázón.
Csakhogy nemrégiben Dávid Ibolyáról jelent meg ugyanitt egy fertelmes fantáziát kavaró szexista obszcenitás. Akkor Andrassew Iván elfelejtett e-mailezni, és nem szaladt a Népszava feljelenteni a belügyi szerveknél a matula.hu-t. Akkor nem.
Azt sem tapasztaltam, hogy Andrassew Purifikátor Ivánt sértenék a kereskedelmi csatornák nyílt színi közösüléseinek kibeszélései, a leszbikusok, a transzvesztiták, a prostituáltak délutáni tagtoborzós műsorai, a minden szemérmet mellőző női húsvásárok és végkiárusítások monológjai. A színdarabok trágár és ízléstelen szövegei. A sajtó- és szólásszabadság nevében. Miért, hogy amikor a Matulán vagy a Tilosban megjelennek a jobboldalt, a vallásos embereket lealázó megjegyzések, azok mindig belül vannak a sajtószabadság kerítésén? De amikor Lamperth Mónika vagy Hiller Pisti érintett a Matulában, akkor sürgősen fel kell jelenteni az elkövetőket, mert átléptek egy határt. Orbán és Kövér likvidálása vagy Orbán meggyilkolásának feltételezett összegén való alkudozás nem feszegette e határokat? A Matula attól gyomorforgató, hogy pimaszkodik az MSZP-vel is? Andrassew Iván ne tudná, hogy a határokat réges-régen túlléptük? Elég, ha olvassa lapjában, például Eörsi Istvánt, akinek okádását még a Népszabadság is visszautasította. Abban hány határt lép át a szerző, amennyiben tojva az elmarasztaló bírósági ítéletre, Schmidt Máriát a magyar közélet egyik legzüllöttebb figurájának nevezi? Nyilvánosságunk notórius határátlépő. Trágár, mocskos, felszínes, hazudós, becsületbe gázoló, durva, személyeskedően primitív és híjával van mindenfajta pártatlanságnak.
Andrassew Iván azonban több dologról értesíti egyszerre a nagyérdeműt. 1. A hatalom aktuális kiszolgálói éledeznek. 2. A kádári reflexek újra működnek. 3. A liberálisok toleranciája üres hazugság. Egyébként üdvözletem Sárdi Árpika somogyi képviselőnek, aki az MSZP kongresszusán hamiskásan megkérdezte Lamperth Mónikát: Mi történt az éjszaka? A küldöttek kacajjal jutalmazták a kis selma poénját. A matula.hu. védett brancsa pedig megválaszolta a kérdést. Matula módra, mint máskor…
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
