Megdöbbenve szembesült a csecsenföldi állapotokkal a nyár elején Vlagyimir Putyin, nem is titkolva, hogy elkeserítő látvány tárult elé. A valójában évtizede késő felismerést azonnal intézkedések követték, így rövidesen German Gref gazdasági miniszter érkezett a térségbe, s felmérve a helyzetet, elkezdte kidolgozni az újjáépítés többmilliárdos programját. A beszlani tragédia olyan értelemben újabb lökést adott a rendezésnek, hogy Putyin elnök egyik legbizalmasabb emberét, Dmitrij Kozakot nevezte ki térségi megbízottjának. Az elképzelések középpontjában az áll, hogy minél élhetőbb életet teremtsenek az Észak-Kaukázusban. Ennek bizonyos jelei már korábban is mutatkoztak, ám inkább csak a választási kampányok részének tekinthető például a lerombolt lakásokért nyújtott kárpótlás, bizonyos közintézmények, szolgáltatások újraindítása. Most a Moszkvához lojális miniszterelnök szavai is azt jelzik, hogy a Kreml az újjáépítés felgyorsításával igyekszik felvenni a küzdelmet a szeparatizmussal.
A fiatal kormányfő azonban még ezen is túl akart tenni, az újjáépítés helyett a fejlődésre tette a hangsúlyt. Gondosan kerülte azt a kérdést, hogy mi lesz a hegyi országrész stabilizálásával, s Baszajevékről mintegy tudomást sem véve beszélt a közeljövőben megépülő aquaparkról, Disneylandről és új stadionokról, mondván, az itt élők ugyanolyan szórakozásra vágynak, mint bárki a világban. Tény, hogy hatalmas érdeklődés és lelkesedés kísérte Csecsenföldön az UEFA-kupában a legutóbbi körig menetelő grozniji Tyerek futballcsapatának szereplését, mint ahogy az is, a legmodernebb grozniji stadionba se mennének el játszani egyelőre még az orosz csapatok sem. Nem több hiú ábrándnál az sem, hogy akár szabadkereskedelmi övezettel, különleges kedvezményekkel is befektetőket lehetne vonzani most a Kaukázusba. Mint elemzők megjegyzik, botorság addig fejlesztésről beszélni, amíg minden romokban van. Érzi ezt a kormányfő is, hiszen nemcsak a köztársasági olajbevételek visszaforgatására, hanem a központi költségből érkező pluszmilliárdokra is számítva ígér az elkövetkező két év alatt egymillió négyzetméternyi lakóterületet.
Az újjáépítés legnagyobb akadálya azonban nem is a pénzhiány, mint inkább az errefelé az általánosnál is nagyobb korrupció. A Csecsenföld újjáépítésére szánt pénzek nagy része el sem jut a köztársaságig. A pénzek fele a moszkvai lapok szerint „már a moszkvai körgyűrűn sem jut át”, s több cégen átfolyatva magánszámlákon landol. A maradék fele Csecsenföldön tűnik el, nemegyszer éppen a szakadárok számláit gyarapítva, így nagyjából az eredeti összegek negyedét használják fel legalább papíron. Sokszor előfordul ugyanis, hogy még ezek a pénzek sem oda jutnak, ahova eredetileg szánták őket. Volt például olyan iskola, amit már a negyedik éve építenek újjá folyamatosan. A Moszkva-barát csecsen adminisztráció gazdasági minisztere szerint tavaly 4,5 milliárd rubel (egy rubel 6,8 forint) érkezett Moszkvából lakóházak újjáépítésére. Ebből 613 ezer négyzetméter lakóterületet kellett volna rendbe hozni, de ennek csupán töredéke valósult meg
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
