Érvényes életművek

k ö n y v e s h á z

A mögöttünk hagyott évszázad második felének vitathatatlanul legnagyobb irodalomtörténészei – Klaniczay Tibor, Tarnai Andor és Bán Imre – olyan életművet hagytak hátra, amelyen talán csak a kritikusabb szemlélő fedezheti föl a kor ideológiai szorítását. A kényszer jelen van minden egyes munkában, hiszen az „egyedül tudományos világnézet” és mindaz, amit a szellemi élet átformálásával létrehozott, természetesen megkerülhetetlen volt, de többnyire csak nagyon indirekt formában mutatható ki a háttér, avagy éppen ellenkezőleg: annyira otromba, diszfunkcionális módon került a szövegbe egy-egy marxi idézet, hogy lehetetlen nem észrevenni a kikandikáló lólábat. Többnyire. Mai szemmel nézve az a benyomásunk lehet, hogy az életművek napjainkban sem fogyatkozó érvényességének egyik kulcsa – a szerzők szakmai kvalitásai mellett – éppen a világot durván leegyszerűsítő ideológiával szembeni rezisztenciájuk mértéke.
De a három nagy formátumú tudós nem egyenlő mértékben tudott és akart ellenállni; más volt személyes adottságuk, lehetőségük, ambíciójuk, és eltérő az irodalomtörténet-kutatásában betöltött szerepük. Az biztos, hogy Bán Imre saját munkáit – ismereteim szerint valamennyit – egész életében pironkodás nélkül vállalhatta, pályája csodálatosan egységes és egyetemes, legföljebb az alkalmazott módszerek tekintetében gazdagodott, az összehasonlítás látóköre szélesedett. Ha élne, és alkotóereje teljében közre tudott volna működni az először 1958-ben megjelent Apáczai Csere-monográfiájának legújabb kiadásában, valószínűleg nagyon hasonló módon járt volna el, mint a szöveget gondozó utódok. A monográfián csak kisebb változtatásokat téve közölte volna az elmúlt fél évszázad Apáczai Csere-kutatásainak bibliográfiáját. A 2003-ban megjelent kötet rendkívül alapos bibliográfiája V. Molnár László munkája.
Ezzel lett teljes és jól használható az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent könyv, amelyet tovább gazdagít Bitskey Istvánnak az életmű máig ható kisugárzását és tudományos életet alakító erejét részletező kitűnő Bán Imre-pályaképe.
(Bán Imre: Apáczai Csere János. V. Molnár László bibliográfiájával és Bitskey István tanulmányával. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Ármegjelölés nélkül)