Kiskapukon érkező roncsok

Miközben hazánkba a használtautó-import szabályai szerint az uniós tagországokból bármilyen gépjármű behozható – ha legalábbis azt forgalomba nem helyezik –, addig a szerb kormány, megelégelve a roncsautó-dömpinget, megtiltotta a háromévesnél idősebb használt autók importját. E korlátozáson kívül a Szerbiába érkező autóknak teljesíteniük kell még az úgynevezett Euro-3 normát, továbbá a bevitt járművek nem lehetnek balesetes autók. E szabályozási rendszerrel déli szomszédunk felszámolta azt a – hazai bontókat igen hátrányosan érintő – lehetőséget, hogy az autóalkatrészek feketepiacát az unióban már roncstelepre szánt kocsik magánimportjával elégítsék ki.
A Gépjárműbontók Országos Egyesületének (GOE) becslései szerint hazánkba továbbra is több tízezer ilyen jellegű autót hoznak be évente a bontási engedéllyel nem rendelkező személyek, s bár ez törvénytelen, alkatrészként piacra dobják. A hazai szabályok szerint ugyanis, ha valaki EU-tagállamból hoz be autót, azt az egységes belső piac léte miatt vámmentesen, továbbá egyéb alaki előírások (vámkezelés) nélkül teheti meg.
Hatósági eljárással tehát a vásárló kizárólag csak a forgalomba helyeztetés kapcsán találkozik, amikor is megfizettetik vele a regisztrációs adót. Tehát a megfelelő ellenőrzés híján jelenleg bármely magánszemély behozhat nyugatról „kiszuperált” gépkocsit, s azt alkatrészként értékesítheti a piacon. A hulladékká vált gépkocsikat elvileg csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozás hozhatná be, és bontás után értékesíthetné. Azonban a megfelelő ellenőrzés híján jelenleg bárki megteheti azt, hogy behoz egy nyugat-európai roncsot, s itt alkatrészként eladja. Erre a legkézenfekvőbb bizonyíték, hogy bár hazánkban eddig nemigen vontak ki forgalomból Audikat, mégis e gépjármű különböző típusaihoz számtalan helyen hirdetnek használt alkatrészeket.
Megkeresésünkre a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) információs szolgálata megerősítette, hogy mivel az uniós piacon belüli árusmozgást nem ellenőrizhetik, előfordulhat, hogy behoznak ilyen célra is autókat. Az egyszerre több használt autót szállítókat még csak-csak lehetne ellenőrizni, például úgy, hogy a VPOP ellenőrizné a jármű okmányait s az úti célt, ám azokat, akik egyenként hozzák be az alkatrésznek szánt gépkocsikat, már szinte teljesen reménytelen lebuktatni – fejtette ki véleményét Dobó József, a Gépjárműbontók Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: a feketén értékesített használtautó-alkatrészekkel a legálisan működő bontók semmilyen módon nem tudják felvenni a versenyt. A törvényesen tevékenykedő bontók helyzetét tovább súlyosbítja – a januárban életbe lépő – a hulladékká vált gépjárművekről szóló, új környezetvédelmi törvény, amely a gépjárműbontókat igen költséges fejlesztésekre kényszeríti annak érdekében, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak. Mindazonáltal e törvénynek köszönhetően jelentősen letisztulhat a piac, mivel e szerint autót forgalomból kivonni csak a bontási engedéllyel rendelkező telep által kibocsátott, úgynevezett szigorú számadási bizonylattal lehet. Ám ez sem hoz igazi megoldást, hiszen a törvény hatálybalépése után is behozhatnak autókat, s ha azt nem helyezik forgalomba, akkor ugyanúgy szétszedhetik, s alkatrészként eladhatják. Ez azon kívül, hogy komoly környezetvédelmi problémákat vet fel, még balesetveszélyes is – senki sem ellenőrzi az alkatrész műszaki állapotát. Az autóalkatrész feketepiacának visszaszorítását nagyban segítené, ha a pénzügyőrség, a környezetvédelmi felügyelőség és a rendőrség összehangoltabban lépne fel az ellen – mondta Dobó József, aki egyébként úgy látja, hogy a helyzet csak akkor fog megoldódni, ha alkatrészárak tekintetében végre kiegyenlítődik a hazai és a nyugati piac.
Az Európai Unió területéről vámmentesen hozhatunk be gépjárművet. Idén a személygépkocsi behozatalához kapcsolódó fogyasztási adó megszűnt, és helyébe a jármű forgalomba helyezéséhez kötött regisztrációs adó lépett. Új autó beszerzésekor a magyar vásárlónak kell bevallania a gépkocsi értékének megfelelő áfaösszeget az APEH-nak. Használt személygépkocsik esetében, ha a vásárló rendelkezik uniós áfaazonosítóval, az ügylet hazánkban lesz adóköteles. Amennyiben a vásárló magánszemély, az ottani áfamértéket számítják fel a vásárlás során. A tagállamokban alkalmazott áfamérték alacsonyabb a hazainál, kivéve Svédországot és Dániát.