Ha Kossuth Lajos és IV. Károly kortársak, talán harcostársakká is váltak volna a Duna menti konföderáció megteremtéséért – vetette fel Erdődy Gábor történész, Magyarország vatikáni nagykövete, akit a Szentszék Európa-politikájának és ebben az utolsó magyar király szerepének összefoglalására kértünk. Európa bővítésének és majdani teljes egyesítésének a Vatikán kezdetektől elkötelezett híve, és hirdeti, hogy a kontinens több ezer éve a zsidó–keresztény identitás alapján áll és működik. Ez a közös értékrend azokra is érvényes, akik nem a katolikus hitben gondolkodnak.
Az egyház és az állam szétválasztását a Szentszék elfogadja, mondja a nagykövet, de ezt a „separatione e collaboratione”, tehát a szétválasztás és együttműködés alapelve szerint értelmezi. Állam és egyház azonos kérdésekkel foglalkozik: emberekkel, ifjúsággal, családdal, szociálpolitikával, oktatással. Közös a feladat, közös a felelősség. A külvilág számára fontosnak tartja annak a tudatosítását is, hogy Európa két tüdővel lélegzik, ezért Kelet és Nyugat, keresztény és ortodox egyház együttműködése és párbeszéde elengedhetetlen. A Vatikán példát mutat azzal is, hogy békében él az Európán kívüli világgal. A vallások közötti kapcsolatteremtés, az egyházi állam által kezdeményezett és fenntartott keresztény–mohamedán párbeszéd ma nem elvont politizálás, hanem a világ alapkérdése.
Van-e, lehet-e politikai üzenete annak, hogy október 3-án II. János Pál pápa boldoggá avatja az utolsó Habsburg uralkodót, IV. Károlyt? – kérdeztük a nagykövettől. Erdődy Gábor elmondta, hogy boldoggá avatást a pápa nem kezdeményez. Számtalan javaslat érkezik a Szentszékhez, ezek sorsa a szentté avatási per során dől el. A felterjesztő egyházmegyék összegyűjtenek és benyújtanak minden olyan anyagot, amelyik a kérelmüket alátámasztja, ezt azután a Vatikánban aprólékos tanulmányozásnak vetik alá. A boldoggá, illetve szentté avatás indoka lehet a halál után bekövetkezett csoda, a mártíromság vállalása, emellett természetesen a példamutató keresztényi élet. A harmadik érv a keresztény értékek hősies gyakorlása. IV. Károly esetében bizonyítottá vált a csoda. Mindszenty bíboros jelenleg folyó perében pedig nem vonható kétségbe, hogy élete során hősiesen vállalta a keresztény értékeket.
A pert irányító posztulátoron múlhat az, milyen gyorsan zajlik le a benyújtott irathalmaz vizsgálata. Az egyházi diplomácia tehát szerepet játszhat abban, mikor és ki kerülhet ajánlással a szentatya elé, aki a végső szó kimondására jogosult.
A magyar katolikus egyház az elmúlt másfél évben több sikert is elkönyvelhetett. Batthyány-Strattmann László mellett az olasz, de magyar kapcsolatokkal rendelkező Avianói Márk után a magyar történelemben fontos szerepet játszó IV. Károlyt is boldoggá avatja a pápa. A szentek és boldogok nem kizárólag nemzeti kötődésűek. Árpád-házi királyaink és királynőink között több is van, akit nem magyar szentként tisztelünk (Kingát a lengyelek felterjesztésére avatták szentté), de folyamatban van az erdélyi Márton Áron püspök boldoggá avatási pere is. A magyar katolikus egyház Salkaházy Sára apáca boldoggá avatását szeretné elérni.
Erdődy Gábor szerint nyilvánvaló a szentatyának az a törekvése, hogy új- és legújabb kori hősöket avat boldoggá. Olyan embereket, akik különös eredményességgel szolgálták az emberiséget. Az egyházfő üzenete nyilvánvaló, mondja a nagykövet: a hithez tartozáson túl a példamutatást tartja mértékadónak, a nem csak hívőknek szóló keresztény értékek gyakorlását, a példás családi életet, a szociális érzékenységet, az elesettek és betegek támogatását. Épp ezért nem mellékes, hogy II. János Pál a közelmúlt hőseit állítja példaképül az emberek elé. Ezzel az üzenettel és példával lehet modernizálni, megélhetőbbé tenni az egyházat ma – véli Erdődy Gábor. Azzal a biztatással, hogy származásától és társadalmi helyzetétől függetlenül bárkiből lehet a keresztény egyház szentje.
origo.hu
Lefejelte a feleségébe belekötő részeg férfit, vádat emeltek ellene
