A védelem tanúit hallgatta meg a Fővárosi Bíróság büntetőtanácsa az Erste Bank móri fiókjában elkövetett bankrablás tegnap folytatódott perében. Hajdú László 2000-ben vett egy házrészt Csepelen. A másik ingatlan a P. család tulajdona. Hajdú 2002 áprilisában a helyi hirdetési lapban eladásra kínálta házrészét, de mivel P.-éknek elővásárlási joguk volt az ingatlanra, elsőként nekik szólt szándékáról. Mint ahogy a tanúk előadásából kitűnt, először nem érdekelte őket az üzlet, de később mégis megfontolták, bár az árat sokallták. Emiatt a család egyik barátját, Sz. Attilát felkérték arra, hogy álvevőként segítsen lejjebb nyomni a házrész vételárát.
A tanú, Sz. Attila elmondta: május 8-án megegyezett P. Zsuzsannával, hogy felhívja a hirdetőt és előzetes felkészülés után elmegy megnézni a lakást. Még aznap délután fogadta őt az eladó, aki megmutatta neki az ingatlant. Megpróbált alkudni, de úgy tűnt, a fiatalember nem szívesen enged az árból. Végül abban maradtak, hogy néhány napon belül visszaszól neki. Ezután P. Zsuzsannáékhoz indult, s tájékoztatta őket a történtekről, másnap délelőtt pedig telefonált az eladónak, hogy eláll a vételtől. Sz. Attila a bíró kérdésére megerősítette: kilencven százalékig biztos abban, hogy Hajdú Lászlóval beszélt 2002. május 9-én, a móri bankrablás idején, hiszen az előző napi tárgyalásuk alapján be tudta őt azonosítani.
P. Zsuzsanna tanúvallomásában azt is megemlítette: csak ritkán jártak Hajdúhoz barátok, csendes szomszéd volt. A móri események után nem tapasztalták, hogy szomszédjuk életmódja megváltozott volna.
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben