Az SZDSZ elnöke nyilvános vitára hívja ki a kórház-privatizáció megakadályozására vonatkozó népszavazást kezdeményező munkáspárti Thürmer Gyulát és Orbán Viktort, a Fidesz elnökét – mondta tegnap Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő, aki szerint katasztrofális helyzetbe kerülne az egészségügy, ha nem lehetne magántőkét bevonni a szektorba. Az SZDSZ kampányt indít a szociális demagógiával szemben – nyilatkozta a politikus. Gusztos Péter arról beszélt, hogy nemcsak folytatni, hanem felgyorsítani is kell a privatizációt. Mint fogalmazott: GDP-arányosan Anglia és Ausztria is kevesebbet költ az egészségügyre, mint Magyarország. Gusztos úgy véli, hogy az önkormányzatok rá vannak szorulva a kórház-privatizációra, amelyet a fideszes vezetésű Körmend példája is bizonyít, ahol már döntöttek a magántőke bevonásáról.
Mikola István volt egészségügyi miniszter kijelentette: a Fidesz mindig is ellenezte, hogy multinacionális tőkés befektetők szállják meg a magyar egészségügyet, s az SZDSZ által szorgalmazott, több biztosítós finanszírozási rendszert sem tartották soha elfogadhatónak. – Az egészségügy nem lehet üzleti kérdés. Ez a fajta, a betegek bőrére menő játék Európában sehol nem megengedett – hangsúlyozta Mikola a kórház-privatizációra utalva. Hozzáfűzte: pártja arra biztatja a választókat, hogy a december 5-i népszavazáson a kórház-privatizáció leállításával kapcsolatos kérdésre igennel feleljenek. A körmendi kórházról szólva leszögezte, hogy a városi képviselő-testület hozta meg a döntést, nem a fideszes polgármester. A Fidesz rendkívül rossznak ítéli ezt a határozatot, hiszen egy olyan céget hoztak helyzetbe, amely előzőleg tönkretette a soproni kórház laboratóriumi részlegét. Kuncze Gábor nyilvános vitára vonatkozó felhívásáról még nem született döntés a Fideszben.
Keresztény kórházak a privatizáció ellen. A Keresztény Közéleti Akadémia rendezvényének résztvevői nyilatkozatban utasították el az egészségügyi közvagyon magánosítását, úgy vélve, hogy ez nemzedékekre kiható károkat okozna a társadalom jelentős része számára. A történelmi felekezetekhez tartozó szakemberek szerint a piaci szemléletű magántőke bevonásával az ellátás hozzáférhetősége csorbát szenvedne. Tachy Ádám, a katolikus Budapesti Szent Ferenc Kórház igazgató főorvosa lapunknak kifejtette, a közpénzzel támogatott befektetőknek alkalmuk nyílna a hatékonyabb és profittal kecsegtető ellátások „kimazsolázására”, míg a kevésbé értékesek az állam nyakán maradnának. Velkey György, a református Bethesda Gyermekkórház főigazgatója azt jósolta, a privatizáció után tovább erősödne az a már megfigyelhető folyamat, hogy a sok ráfordítást igénylő elesettek, krónikus gyermekek és idős betegek egyre inkább csak az erkölcsi küldetéssel rendelkező, tehát „nem mérlegelő” egyházi intézményekbe nyerhetnek bebocsátást. Az intézményvezetők rámutattak: eközben az egyházi fenntartású kórházak nem kapnak kiegészítő normatívát a központi költségvetésből.
A Fibisz a tőke pártján. A fiatal baloldal arra kéri az embereket, hogy erre az egészségügyről feltett kérdésre is határozott nemmel válaszoljanak a népszavazáson – mondta tegnap Szabó Bálint, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (Fibisz) Vas megyei elnöke. Hozzáfűzte: az egészségügyi rendszer szorult anyagi helyzetben van, amelyből az egyetlen kiút a jelentős tőkebevonás. „Nem engedhetjük meg, hogy a magántőke ebből kimaradjon, hiszen állami források bevonása mellett szükség van a magántőke bevonására is” – nyilatkozta a szocialista politikus.
Privatizálják a siklósi kórházat. Magánkézbe kerül hétfőn a siklósi kórház, miután a város képviselő-testülete tegnapi, rendkívüli ülésén úgy döntött: a csőd elkerülése érdekében megköti az egészségügyi intézményt működtető közhasznú társaság 75 százalékos tulajdonrészének eladásáról szóló szerződést. Az önkormányzat ezt saját, 96 százalékos tulajdonrészéből, 16 millió forintért adja el a privatizációs pályázaton indult, és 11 befektető közül nyertes Mega-Logistic Rt.-nek. A kórházban még Harkánynak, Villánynak és Beremendnek van 2-2 százalékos érdekeltsége. Marenics János, Siklós polgármestere korábban az MTI-nek azt mondta, „a magánosítás az egyetlen lehetséges megoldás, jelentősebb tőke bevonása nélkül ugyanis még rövid távon sem képzelhető el a kórház fenntartása”. Kollár Zoltán, az intézményt működtető kht. ügyvezető igazgatója szerint a hiány legfőbb oka, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszerben az intézmény havonta mintegy 40 millió forintot kap az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, működési költségei ugyanakkor 45 millió forintot tesznek ki. Az igazgató véleménye szerint a gazdaságos működtetésre, fokozatos fejlesztésre mintegy 500 millió és 1 milliárd forint közötti tőkebefektetésre lenne szükség.
Igenekre buzdítanak. Az egészségügyi szakszervezeteket, a Magyar Orvosi Kamarát, továbbá számos civil és szakmai, illetve betegszervezetet tömörítő Társadalmi Egyeztető Bizottság (TEB) igen szavazatra buzdítja a polgárokat a kórház-privatizációról szóló népszavazáson. A TEB szerint „az igen szavazattal elérhető, hogy senki se legyen szegény, mert beteg és senki se legyen beteg, mert szegény”. Nem engedhető meg – hangsúlyozza a szervezet –, hogy a privatizációval az állam lerázza magáról a betegellátás felelősségét, illetve hogy szegény egészségügy és gazdag egészségügy alakuljon ki. Hárommillióan élnek a létminimum alatt, akik már most kiszorultak a minőségi betegellátásból. Ha megvalósulna a privatizáció – melynek célja nyilvánvalóan a profitszerzés –, ezeknek az embereknek egyszerűen esélyük sem lesz a tisztességes ellátásra – hangsúlyozza a szervezet. A TEB sms-kampányba kezd, mivel szerinte a kórház-privatizáció ellenzői a médiában nem kapnak lehetőséget véleményük kifejtésére.
Marco Rossi
„Ez legyen világos mindenkinek”: Marco Rossi figyelmeztette a bloggereket
