Csökken a bizalom

Folyamatosan csökken a hazai és külföldi elemzők, valamint a piac bizalma a pénzügyi kormányzattal szemben – derül ki a Reuters hírügynökség előrejelzéseinek összehasonlításából, amely szerint a gazdaságkutatók ma lényegesen pesszimistábban értékelik a magyar gazdaság helyzetét, mint egy évvel ezelőtt.

2004. 12. 31. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borúlátóbbak az elemzői értékelések, s ez mind az idei, mind a jövő évre érvényes: a Reuters jelentéseinek a portfolio.hu által végzett összehasonlítása szerint a legtöbb makrogazdasági mutató megítélésében számottevő negatív változás történt 2003 decemberéhez képest. A 2004. és 2005. évre vonatkozó inflációs várakozások egy év alatt mintegy 0,4 százalékkal lettek rosszabbak, de jelentős romlás következett be a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó várakozások esetében is. A tavaly decemberben várt 4,5 milliárd eurós hiány helyett az új előrejelzések már 7,1 milliárd eurót elérő deficittel számolnak, azaz az elmúlt év során közel hatvan százalékkal emelkedett a prognózis.
A legjelentősebb különbség az államháztartási hiányra adott értékeléseknél állapítható meg, tavaly december óta ugyanis közel 400 milliárd forinttal – azaz mintegy 54 százalékkal – emelkedett a várható idei deficitre vonatkozó prognózis. Ugyanez érvényes a jövő évi költségvetésre is: az elemzők immár úgy ítélik meg, hogy a tavaly előrejelzetthez képest másfél százalékkal magasabb lesz a GDP-arányos hiány 2005-ben. Az elemzők szkeptikussá váltak az euróövezeti csatlakozást illetően is. Az összehasonlításból kiderül: egy év alatt négy évvel tolódott ki az euró bevezetése előtt kötelező ERM-belépés ideje, miközben egyre több elemző kétli, hogy teljesíthető lenne hazánk 2010-es euróbevezetési céldátuma.

-----
A közszféra hatékony működtetése stratégiai versenyképességi kérdés hazánk számára, így ebben a nyugat-európai államoknál gyorsabban kell előrelépnünk – hangsúlyozta az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában Draskovics Tibor, aki szerint a kormány határozott szándéka, hogy a következő évben folytassa az államigazgatás korszerűsítését.



Járai: hazánk az utolsók között. A Magyar Nemzeti Bank szempontjából a 2004-es évet vegyes folyamatok jellemezték, az infláció az MNB által felvázolt úton haladt, a jegybankot viszont számos megalapozatlan támadás érte, az év végén pedig az Európai Unió joggyakorlatával ellentétes törvényt fogadott el a parlament – összegezte Járai Zsigmond az idei év fő tendenciáit az MTI-nek. A jegybankelnök 2004 ellentmondásos tényezői közé sorolta a vártnál kisebb szigorítást a gazdaságpolitikában, s azt, hogy a magyar gazdaság ténylegesen megvalósított teljesítménye kevesebb volt, mint amit az ország a felzárkózási programjában vállalt. Járai hangsúlyozta: az Európai Unióhoz frissen csatlakozott tíz ország között a gazdasági mutatók összevetésében Magyarország az utolsó helyeken szereplő államok közé került. Mint mondta, jövőre a monetáris politikában csak akkor lehet lazítani, ha szigorúbb lesz a gazdaságpolitika. (Sz. E.)



A Reuters elemzői előrejelzései











2003. decemberben2004. decemberben
Átlagos infláció 2004-ben (%)6,46,8
Éves infláció 2005-ben (%)3,954,4
Államháztartási hiány 2004-ben (Mrd Ft) 8901370
Államháztartási hiány 2004-ben (GDP %-ban) 4,35,5
Államháztartási hiány 2005-ben (GDP %-ban) 3,555
Euróbevezetés időpontja20092010
GDP-növekedés 2004-ben (%)3,14
Folyó fizetési mérleg hiánya (Mrd euró)4,57,1

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.