Tisztelt Szerkesztőség

Hulinay András (Budapest): Hiller István és az MSZP meghirdette az Ezerjó programot, amely nem a borivásról szól, hanem minden magyarországi településen, amely ezer főnél nagyobb létszámmal rendelkezik, aktivistákat szeretnének kinevezni (beszervezni). Erről a programról többet nem árult el a pártvezér a reggeli hírműsorban. Kérdés csak az, hogyan szeretnék ezt elérni. Minden faluban, kisvárosban megkeresik a párttagokat? S mi lenne a feladatuk? Újra hangulatjelentéseket kellene írniuk a településük lakóiról? Mindent szeretnének tudni a közösségről, vagy csak egyesekről? Mi történik akkor, ha egy településen sem párttag, sem pedig ügynökmúltú személy nincs? Hogyan veszik rá az embereket, hogy tájékoztassák Hiller urat és csapatát? Mit szeretne tudni Hiller István? Hogy hogyan él a vidéki ember, vagy csak arra, hányan szavaznak megszokásból pártjára?

*****
Verbóy Károly (Budapest): Az MSZP vezetőinek valószínűleg meggyőződésük, hogy ők mindig tudják, mit beszélnek. A tények viszont ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A múlt év végén tartott népszavazás előtti kampányuk során terjesztett, A felelős döntés című kiadványukban 800 ezer áttelepülővel riogattak, aki elveszi az anyaországban élők elől a munkahelyeket, növelve a munkanélküliséget és a munkanélküliségi kiadásokat. Így érveltek és magyarázták azt, hogy nemet mondtak a kettős állampolgárságra. Ezzel szemben a román miniszterelnök minapi magyarországi látogatása kapcsán Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy az általuk tervezett nemzeti vízumot nem etnikai alapon osztanák ki, hanem azt a szomszédos országok minden állampolgára igényelheti, ha munkavállalási, oktatási, gyógykezelési vagy egyéb célból huzamos magyarországi tartózkodást tervez. Tehát a decemberi véleményük szerint a határon túli magyarok ne jöhessenek munkát vállalni Magyarországra, a januári álláspontjuk szerint pedig jöhessen mindenki a környező országokból hazánkba, akár munkavállalási célból is, bármilyen nemzetiségű legyen is az illető. Vajon a vörös szegfűsök – élükön Gyurcsány Ferenccel – tényleg tudják, hogy mikor mit beszélnek?

*****
Barta Gyuláné (Eger): Sok embert érintő problémáról írok, a nyugdíjszámítás kérdéséről. A férjem 45, azaz negyvenöt évet dolgozott, és 25 ezer forint nyugdíjat hoz a postás. Gyurcsány miniszterelnök úrnak írt levelemre ekképpen válaszolt a megbízott előadó: „aki a rendszerváltáskor kényszervállalkozó lett, vagy minimálbérért vállalt munkát, annak erre számítania kellett”. A nyugdíjfolyósítóhoz írt levelemre pedig azt válaszolták, hogy igaz, hogy a jelenlegi kormány visszaállította a méltányossági nyugdíjemelést, de azt csak a nyugdíjba vonulás után öt évvel lehet kérni (1000-1500 forintot szoktak emelni). Keserű napjaimon arra gondolok, hogy a postás hozhatna a minimálnyugdíjból élőknek egy tájékoztatót, hogy az adott hónapban hogyan osszák be. Én rokkantnyugdíjas vagyok, harminc évet dolgoztam, kettőnk nyugdíja összesen 62 ezer forint. Egyre több ember „él” így. Igazság ez?

*****
Január 20-án megjelent, Simonyi nagykövet visszahívásáról című cikkemben utaltam egy múlt őszszel, az amerikai választások előtt lezajlott megbeszélésre, amelyen az amerikai nemzetiségi csoportok vezetői és a Demokrata Párt elnökjelöltjének, John Kerrynek a képviselői vettek részt. Ezen a gyűlésen mi, magyarok csak ketten voltunk jelen, én a Magyar Lobby részéről és a magyar külképviselet képviselője, akit én hibásan Simonyi nagykövetnek hittem, és cikkemben így írtam róla. Tévedtem: a magyar külképviselettől ezen a gyűlésen Sárközy Péter volt jelen. Elnézést kérek a sajnálatos névelírásért a különben minden más szempontból pontos beszámolóban.

Lipták Béla