Bezárás fenyegeti a füvészkerteket

A botanikus kertek siralmas anyagi helyzetük miatt a működésük alapvető feltételeit sem tudják biztosítani. Ősszel már a budapesti Füvészkert bezárását tervezték, ami akkor nagy közfelháborodást váltott ki. A Debreceni Egyetem valamennyi botanikus kerti dolgozójának pedig felmondtak, az egyik elképzelés szerint egy rágcsálóirtással is foglalkozó cég vette volna át a park kezelését, ám végül pályázatot írtak ki a feladat ellátására.

Túl azon, hogy szemet gyönyörködtetnek a botanikus kertek, arborétumok, kiemelkedő tudományos jelentőségük miatt nélkülözhetetlen elemei a növénytani kutatásoknak, az ismeretterjesztésnek és a nemzetközi egyezmények által előírt természetvédelmi kötelezettségek teljesítésének. Ezek az élő növénygyűjtemények egyrészt génbankként szolgálnak a kipusztulással fenyegetett fajok esetében, másrészt a természetbe visszatelepítés alapanyagait, a szaporítóanyagot állítják elő. Rekreációs, turisztikai értékük pedig mérhetetlen hasznot hoz a társadalomnak. Az ökoturizmus térhódításával a kertek turisztikai jelentősége várhatóan tovább növekszik.

Persányi lépett. Magyarországon tizennyolc nagyobb botanikus kert és arborétum található. Látogatottságuk évente eléri a kétmillió főt. Komoly turisztikai vonzerőt jelentenek tehát, a főként egyetemi és kutatóintézeti kezelésben lévő kerteket a kormányzat mégsem támogatja kellő mértékben. A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (Mabosz) nemrég elkészített szakmai koncepcióját eljuttatták a környezetvédelmi miniszterhez, aki tárcaközi bizottság felállítását kezdeményezte. Az egy hónapja alakult bizottságot az oktatási, a földművelésügyi, a kulturális és a környezetvédelmi tárca, valamint a vidékfejlesztési tárca nélküli miniszter által delegált szakértők alkotják. Kósa Géza, a Mabosz főtitkára lapunknak elmondta: bár Persányi Miklós kedvező hozzáállása elvileg bizodalomra adhatna okot, a Debreceni Egyetemen és a fővárosi Füvészkertben zajló vezetőségcsere és leépítés mégis az ellenkező folyamatot igazolja. Hozzátette, az elmúlt másfél évtizedben a működési támogatás drasztikus csökkenése miatt jelentős volt az elbocsátás.

Nem kell a kertész? Szabó Mária, a Debreceni Egyetem (DE) kertvezetője azt közölte: a DE Tudományegyetemi Karok gazdasági igazgatójától több levelet kapott, amelyekben tudatták, a kert üzemeltetésére közbeszerzési pályázatot írnak ki. A kertvezetőnek és a kert minden dolgozójának közalkalmazotti jogviszonya ezzel augusztustól megszűnik. Egy márciusi terv szerint egy többek között rágcsálóirtással foglalkozó cég kapta volna meg a parkfenntartási munkákat. Az egyetem vezetése most meggondolta magát, és pályázatot írt ki az üzemeltetésre.
A vezető sajnálatosnak nevezte, hogy a kutatómunka – csakúgy, mint a nemzeti parkoknál – háttérbe szorul, s a botanikus kerteknek idegenforgalmi szolgáltatásokból és kereskedelmi tevékenységből kellene eltartaniuk magukat.
Ha a parkok feladatuk betöltéséhez nem kapnak kellő támogatást, az azzal jár, hogy a kihívásnak, amelyet a nagyszámú látogató fogadása és az ismeretterjesztés jelent, nem tudnak megfelelni. Emiatt elmarad az információs táblák cseréje, az ismertető kiadványok gyártása pedig komoly problémát jelent.
A vácrátóti arborétum vezetője, Kósa Géza úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy intézmények azért kényszerüljenek minden létező pályázaton elindulni, hogy alulfinanszírozott alaptevékenységük elfogadható ellátásához ily módon próbáljanak forrásokhoz jutni. Szerinte az intézményekben dolgozó szakemberek hatékonyan fel tudnák használni a nekik szánt pénzt, ha közvetlenül folyósítanák. A bürokratikus pályáztatási rendszer ugyanis hatalmas összeget emészt fel.

Külön alapra lenne szükség. A botanikus kerteket érintő pályázatokat 1987 óta egyedül az FVM írja ki, a Biológiai Alapok pályázat keretében támogatta a botanikus kerteket. 2004-ben azonban még ez a lehetőség is szünetelt, jóllehet az uniós irányelv és hazai törvény is rendelkezik e feladat ellátásának állami támogatási kötelezettségéről. A Mabosz szerint az jelentene tartós megoldást, ha az érintett minisztériumok közös erővel létrehoznának egy nemzeti botanikus kerti alapot, amely lehetővé tenné az üzemeltetést és újabb feladatok ellátását fedező források egységes kezelését.