Emelkedik a liszt ára, mert a malmokra kényszerített árversenyt már nem bírják az ágazat szereplői – számolt be lapunknak a piaci folyamatról Makay György, a gabonaszövetség elnöke, aki kifejtette: ahhoz, hogy a bankok továbbra is szóba álljanak velük, nyereséget kell produkálniuk, hiszen a pénzintézetek veszteséges üzemeket nem finanszíroznak. Az éles versenyhelyzet mellett Makay György a veszteségek okaként elsősorban a beszerzési ár alatti értékesítést jelölte meg. Mint mondta, a nagyáruházláncok előszeretettel akcióznak a liszttel, vagyis árusítják beszerzési ár alatt. Emiatt több áruházat is megbüntettek az utóbbi időben, de a főtitkár szerint a büntetés nem visszatartó erejű, mivel annak mértéke 15 ezer forinttól 1,6 millió forintig terjed.
A szakember az MTI-nek elmondta: a múlt év nyarától az idei év nyaráig a malmok döntő többsége csak veszteségesen tudott működni. Ezt a veszteséget szeretnék kompenzálni a tízszázalékos áremeléssel, amely kilogrammonként mintegy négy forintot jelentene. A gabonaszövetség főtitkára példaként elmondta, hogy egy 100 ezer tonna búzát őrlő malom vesztesége 150-180 millió forintra rúghat évi 2,1-2,4 milliárd forintos árbevétel mellett. Jelenleg Magyarországon 108 malom működik, a napi őrlési kapacitás 8500 tonna, míg négy évvel ezelőtt elérte a tízezer tonnát. A malmok éves összárbevételét a főtitkár 25 milliárd forint körülire becsülte, az éves veszteségüket 1,5-2 milliárd forintra tette. A lisztár emelkedése minden bizonynyal hatással lesz a kenyér árára is, igaz, területenként eltérő mértékben – nyilatkozta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke, aki a várható áremelkedés mértékét 10-15 százalékra becsülte. – Ez az áremelés csak arra lesz elég, hogy a megemelkedett energia-, bér- és egyéb költségeket kompenzálják a pékségek, amelyek eddig veszteségesen működtek. Az áremelés hatására az átlagos fehér kenyér átadási ára még így is csak a január eleji 121 forintos szintre nő a jelenlegi 100-110 forintos szintről.
Vitatható az előnyugdíj. Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága a szakminiszter által beterjesztett törvénymódosítási javaslatokat, amelyek a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtt támogatásának bevezetését szolgálják, ha a gazdálkodók eladják vagy elajándékozzák a földjüket. A törvénymódosítások értelmében az eddigi gazdálkodó, aki elérte az 55. évet, személyi jövedelemadó-mentesen értékesítheti a földet, miközben elővásárlási jog illeti meg a közvetlen hozzátartozókat. Az eladás vagy elajándékozás után az 55 évnél idősebb termelőt 2006-tól tíz éven keresztül a minimálbér fele és annak kétszerese közötti összeg illeti meg.
