Mi lesz a „21-ből”?

Ellentmondó információk látnak napvilágot a kormány adózást érintő elképzeléseiről. A napokban Veres János pénzügyminiszter hol cáfolta, hol pedig megerősítette, hogy egységes, azaz 21 százalékos adókulcs bevezetésének lehetőségét vizsgálja a kormány. A változás a személyi jövedelemadót (szja), az egyszerűsített vállalkozói adót (eva), az általános forgalmi adót (áfa) és a társasági adót is érintené. Az szja esetében az egykulcsos adó a valóságban háromkulcsos maradna, s a 18 százalékos jövedelmekre fennmaradna az adójóváírás, míg a magas jövedelmekre plusz tíz százalékos adót rónának ki. Ráadásul 25 százalék alatt csak abban az esetben valósítható meg az egységes szja-kulcs, ha minden adókedvezményt megszüntetnek, és a szociális kérdéseket nem adó-, hanem a jóléti rendszerben kezelik. A minimálbért vagy annál magasabb bért kapók adóterhelése nőne, még akkor is, ha működne a 18 és a 21 százalék közötti teher felszámolása.
A jelenlegi alacsonyabb, 5 és 15 százalékos áfakulcs alá tartozó termékek esetében jelentős drágulás várható. Az élelmiszerek és egyes energiahordozók – víz és gáz – árának emelkedése a szegényebb rétegeket sújtaná, amelyek a változás következményeit az szja-n keresztül bérükben már megsínylenék. A 25 százalékos áfa esetében nagy kérdés, hogy a kereskedők, szolgáltatók a mérséklésből eredő kedvezményt átadják majd a fogyasztói árban vevőiknek, vagy pedig „lenyelik” azt. Az üzemanyagok, a dohányáruk és az alkoholtartalmú italok árát nem érinti, hiszen az elképzelések szerint amennyivel csökkenne az áfa, annyival emelkedne az ezen termékek után fizetendő jövedéki adó. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 21 százalékra emelése növelné a többnyire kényszervállalkozások terheit, ráadásul nem tenné érdekeltté őket abban, hogy ezen adónem alá tartozzanak, hiszen az szja mértéke is pont ennyi lenne. Igaz, a bürokrácia elkerülése végett sokan továbbra is ezt választanák. Ismeretes, az EU korábban azt kifogásolta az evával kapcsolatban, hogy annak mértéke alacsonyabb az áfánál. Ezzel viszont Magyarország Brüsszel bevételeit „rövidíti” meg. Így az unióval szembeni „vitát” végleg le lehetne zárni. A társasági adó 16-ról 21 százalékra emelése érdemben nem érinti a cégek jövedelmeit, ha ezzel párhuzamosan a helyi iparűzési adót két százalékról egyre csökkentenék. A büdzsének egy százalékpontnyi iparűzési adó elengedése négy-hat százalék nyereségadónak felel meg.
A 21 százalék bevezetésének negatívuma, hogy ez a változtatás szociális szempontokat nem vesz figyelembe, a szegényebb rétegeket jelentős mértékben sújtja. Növelheti – rövid távon – a hiányt, s bizonyos adókedvezmények megszűnését hozhatja. Ráadásul régiónkban az újdonság erejével sem hat, hiszen egyes versenytársaink már meglépték ezt. Sokak szerint a versenyképesség javításának hatékonyabb eszköze a tb-járulékok csökkentése lenne, ám ehhez a kiadási oldal sokak által szorgalmazott átalakítására is szükség van.