A nemzeti parkokat azért hozták létre, hogy az országok jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagy kiterjedésű területein a természetes növény- és állattani, földtani, víztani és tájképi értékeket megvédjék, egyben biztosítsák a tudományos kutatást és az ismeretterjesztést. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) egy korábbi nyilvántartása szerint Európában 41 államban több mint 250 nemzeti parkot hoztak létre.
A skandinávok élen járnak a természetmegőrzésben. Nem csak azért, mert Európa első nemzeti parkját Svédországban alapították. Nemrég az ENSZ természetvédelmi szervezete, a WWF által elismert Pan Parks védjegyek közül egy finn és egy svéd terület nyerte el a kitüntető minősítést.
Hazánk csaknem 100 évvel az amerikai Yellowstone megszületése után büszkélkedhetett az első parkkal, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. 1973-tól a mai napig a számuk tízre gyarapodott, és az egész országot lefedik illetékességi területükkel, így minden külterületen védelmet és természetvédelmi kezelést biztosítanak. Az ország tíz százaléka védett terület, annak több mint fele nemzeti park. A közelmúltban lezajlott természetvédelmi átszervezés nem kímélte ezeket az intézményeket, ugyanis hatósági jogosítványaik többségétől megfosztva immár csak kezelői a védett értékeknek. Ennek ellenére szerepük felbecsülhetetlen a tudományos kutatómunkában és az ismeretterjesztésben.
A jeles ünnep alkalmából e napokban valamennyi parkban számtalan programmal várják a természetjárókat: gyalog- és kerékpártúrákat, barlanglátogatásokat, szakmai programokat és előadásokat szerveznek. Az egész évben látogatható tanösvényeket és oktatóközpontokat a hetekben valószínűleg több ezren keresik fel.
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
