Vihar után bizonytalanság

Viharos lakossági fórumot rendeztek Mád kultúrházában hétfőn este, a május 4-i égiháború szenvedő alanyai ugyanis elégedetlenek a község vezetőinek cselekedeteivel. Többen úgy vélik, a polgármester s a jegyző hasra esett a nagypolitika előtt, hagyják magukat sodródni az eseményekkel. Tettek helyett rengeteg a magyarázat, miközben úgy hírlik, a megérkezettnek hitt harmincmillió forint sincs a számlán.

Engesztelő falugyűlésnek tűnt a hétfő délutáni rendezvény Mádon, hiszen Galambosi Imre polgármester elsősorban a lakosság élénk érdeklődésére számot tartó helyreállítási költségek felhasználásának feltételeiről beszélt. Mint mondta, a segélyszállítmányok elosztása körül sem lesz probléma, majd visszautasította azt a feltételezést, miszerint hanyagul kezelnék az adományokat. A harmincmilliós állami támogatás, valamint az újabb 26 millió csak kormányzati jóváhagyással költhető el, a kabinet által meghatározott módon, s úgy tudja, a Magyar Közlönyben már ismertették a feltételeket. Kormányzati döntésre várnak tehát, a felhasználásig pedig a számlavezető pénzintézet tárolja az összeget, ami a polgármester szerint már a tragédia után két nappal megérkezett. A helyreállítás legkésőbb június közepén megkezdődhet. Galambosi újra megerősítette, a lakossági ingatlanokban keletkezett károk kilencven százalékát kifizeti az állam. A biztosítótársaságok szintén dolgoznak, így a polgármester nem véletlenül optimista Mád jövőjét illetően.
Gáti Sándor alpolgármester tájékoztatása szerint 91 ház sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, 90-et – rosszabb esetben 89-et – helyre lehet állítani. Az ingatlanban keletkezett károk 225 mádi lakost érintenek, s az önkormányzat minden ember biztonságát szavatolta a vihar után. Mindössze 38 lakás volt biztosítva, s Gáti Sándor úgy tudja, a biztosítótársaságok minden érintettel felvették a kapcsolatot, sőt már kifizetés is történt. A hallgatóság körében meglepetést okozott Kakukk Lajosné, a Belügyminisztérium gazdasági főosztálya osztályvezetőjének néhány információja, különösen az, amikor azt mondta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) százmilliós kölcsöne napokon belül a lakosság rendelkezésére áll, s a hitel – Lamperth Mónika ígéretéhez híven – kedvező kamatozású. Felhívta a figyelmet: a kamatmentesség az önkormányzat és a kormány megállapodása után szavatolható, mert az MFB a lakossági igényeket kizárólag az önkormányzaton keresztül elégíti ki, a bank magánszeméllyel ugyanis nem köthet szerződést. A kölcsönt igénylő ingatlantulajdonosok esetében a tízéves futamidő alatt az állam érvényesíti a jelzálogjogot, valamint elidegenítési tilalmat rendel el.
Véleményből sem a lakossági fórumon, sem a kinti beszélgetések idején nem volt hiány. Demeter János újra a kamatmentes kölcsön felvétele körüli aggályainak adott hangot, ugyanis meggyőződése, hogy alkalmi munkából sem ő, sem szőlőművelésből élő sorstársai nem képesek visszafizetni a pénzt még akkor sem, ha kedvezőek a feltételek. Az újdonság erejével hatott számára is a jelzálogjog és az elidegenítési tilalom bejegyzése – e tény elvette felújítási kedvét.
Vavrek József és családja a mai napig is albérletben lakik, s elégedetlenek a szervek hozzáállásával. Kaptak ugyan kétmillió forintot a biztosítótól, ám úgy vélik, a lakás felújítása 12–15 millióba kerülne. Nem mernek visszaköltözni, mert bármikor rájuk dőlhet a fal. A családfő új statikai vizsgálatot kér, s szeretné, ha valaki végre kimondaná: a ház lakhatatlan.
Néhány belterületi út kifejezetten balesetveszélyes. Vaszilné például az Ady Endre utca gondjaira hívta fel a figyelmet. A szennyvízberuházás befejezését követően szinte azonnal jött az ár, s kimosta az út alapját, bármikor beszakadhat egy nagyobb jármű alatt. Kovács Mihály Tamás képviselő a választók érdekeit tartja szem előtt, s úgy gondolja, valakinek végre ki kellene mondania az igazságot. Más helyett sok helybéli jelenlétében megtette, s határozottan állította, múlt héten pénteken még nem volt az önkormányzat számláján a harmincmillió forint. Mint mondta, képviselőként sincsenek információi a belső megbeszélésekről, ugyanis önkormányzaton belül két-három emberen kívül senki nem tud semmit.
Ódor Ferenc, a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem tisztázza a mádi pénzügyeket a nyilvánosság előtt, s hozzátette: a titkolózás sem igazán célravezető eszköz. A kárt szenvedett lakosságnak joga van tudni az igazságot, miközben véleményének adott hangot, miszerint nemcsak Mádon ügy a helyreállítás, hanem további öt települést érint. Szegiben, Szegilongon, Bodrogkisfaludon, Bodrogkeresztúron és Tállyán szintén hatalmas a pusztulás. A községek problémájának rendezését illetően határozottabb kiállást vár a kormánytól a legnagyobb ellenzéki párt megyei elnöke, hiszen sok kérdés merült fel az utóbbi napokban, amelyek választ igényelnének.

A kormányszóvivő szerint nincs kritérium. Megkérdeztük a mádi pénzügyekről László Boglár kormányszóvivőt is, aki határozottan állította, a harmincmillió forintot átutalta a kabinet. Felhasználásnak módjáról – Galambosi Imre szavaival ellentétben – a helyi önkormányzat dönt, s nem érti a polgármester kijelentésének okát. László Boglárnak nincs tudomása pénzfelhasználási kritériumokról, hiszen azért utalta el a kormány a pénzt, mert helyben ismerik legjobban a kiadások prioritásait. A kamatmentes hitelről szólva elmondta, Kakukk Lajosné helyesen fogalmazott, a Magyar Fejlesztési Bank ugyanis valóban nem köthet szerződést magánszemélyekkel, csakis az önkormányzattal. A kamatmentesség pedig az önkormányzat és kormány közötti szerződés eredménye lehet, az MFB nem hitelez haszon nélkül.