Az új pápa megválasztása óta eltelt két hónapot a folytonosság és kisebb változtatások egyszerre jellemezték a Vatikánban. XVI. Benedek megkezdte egyházkormányzati munkáját, biztosította a folytonosságot a Szentszék diplomáciájában, illetve az ökumenikus kapcsolatokban. II. János Pál pápa temetése, ha egyetlen napra is, de egyesítette a világot. XVI. Benedek erre is épített, amikor május 12-én fogadta a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjait. Hangsúlyozta, az egyház nem kér magának semmilyen privilégiumot, de igényt tart a céljaihoz szükséges szabadság biztosítására, egyben felajánlotta együttműködését minden államnak az emberi méltóság védelme és a közjó előmozdítása ügyében. Minthogy elődje temetésén, illetve az ő megválasztásakor olyan államok is képviseltették magukat, amelyek még nem állnak diplomáciai kapcsolatban a Szentszékkel, a pápa most kifejezte óhaját, hogy velük is mielőbb hivatalos kapcsolatok létesülhessenek.
Az egyik nyitott kérdés ezen a területen Kína és a Szentszék kapcsolata, ahol azonban mindkét fél részéről mutatkoznak közeledésre utaló jelek. Peking kedvéért (és az ottani katolikusokért) a Vatikánnak fel kellene áldoznia tajvani nunciatúráját. Könnyen elképzelhető, hogy a pápa végül mindkét féllel rendes kapcsolatban marad: a kontinentális Kínával nuncius révén, Tajvanra pedig úgynevezett apostoli delegátust küld, aki ugyan nem elsősorban a fogadó államnál képviseli a Szentszéket, hanem az illető ország helyi egyházánál, de a kapcsolattartás céljának ez esetben megfelelne.
Belpolitikai szempontból az első két hónap nem hozott nagy változásokat a Vatikánban. A pápa egyelőre megerősítette tisztségükben a kúriai hivatalok vezetőit. Saját korábbi hivatala, a hittani kongregáció élére William Joseph Levadát, az egyesült államokbeli San Francisco érsekét nevezte ki, aki már korábban is Ratzinger bíboros munkatársa volt a katolikus egyház új, 1992-ben kiadott katekizmusának szerkesztésénél. A másik jelentős kinevezés II. János Pál magántitkárának, Stanislaw Dziwisznek krakkói érsekké való előléptetése volt. A pápa május 21-én, felkeresve a vatikáni államtitkárság hivatalait, megjegyezte, dicsőségére válik a Szentszéknek, hogy a nagy nemzetközi szervezetekhez (például az európaiakhoz) képest milyen kevesen végzik a világegyház irányítását. Ennek ellenére az olasz újságok szerint XVI. Benedek nincsen teljes mértékben megelégedve az apparátussal, és az ősz jelentősebb személyi változásokat és szervezeti átalakításokat is hozhat a Vatikánban: többek között távozhat Angelo Sodano bíboros-államtitkár és Giovanni Lajolo külügyminiszter is, illetve új bíborosok kinevezése is várható. XVI. Benedek, azon túl, hogy szinte mindegyik megnyilatkozásában utal nagy elődjére, kivételes gyorsasággal megadta a felmentést a szokásos ötéves kivárási idő alól, és így II. János Pál boldoggá avatási eljárása már június 28-án megindulhatott.
Az áprilisi nagy események a keresztény egyházak közötti kapcsolatokra is hatással voltak. Az új pápa az elsők között fogadta a beiktatására érkező vallási vezetőket, és már megválasztása másnapján hitet tett ökumenikus elkötelezettsége mellett, konkrét gesztusok szükségességét említette, amit tetteivel is nyomatékosított: júniusban fogadta a főleg protestánsokat és ortodoxokat tömörítő Egyházak Világtanácsa főtitkárát, majd Moszkvába küldte Walter Kasper bíborost az orosz ortodox egyházzal korábban megszakadt párbeszéd felélesztésére. Megfigyelők szerint éppen az ortodoxiával való kiegyezés lehet XVI. Benedek egyik prioritása. A pápa főbb üzenetei a hit alapértékeinek megerősítéséről szóltak. Ezen belül nagy hangsúlyt kapott az élet méltóságának védelme, amit a bioetikai kérdéseket érintő június 12-i olasz referendum különösen is aktuálissá tett. A pápa a szavazástól való távolmaradásra felhívó olasz püspököket támogatásáról biztosította, a keresztény családokat pedig a kultúrát és a társadalmat uraló relativizmus ellensúlyozása végett nyilvános szerepvállalásra buzdította.
origo.hu
Megerőszakolta főnöke feleségét egy gyulai vízvezetékszerelő, amíg a főnök kórházban feküdt
