Sok elemző és gazdaságkutató számított korábban arra, hogy a magas olajárak nem fogják majd vissza jelentősebben a világgazdaság fejlődését, most azonban már olyan fejleményekről is be lehet számolni, amelyek megkérdőjelezik a szakemberek optimizmusát. Az olaj drágulása önmagában talán még nem jelentene érzékelhető féket, a fekete arany ára azonban az energiaárak egészére hat. Először természetesen az üzemanyagárak szabadulnak el, később a földgáz ára is felfelé indul az olajárgörbe nyomán, végül – mivel a gáz alapanyagként kulcsszerepet tölt be a villamosenergia-termelésben – megdrágul az áram is. Ez így együtt pedig már elég erős hatású ahhoz, hogy bizonyos térségekben nagyon komoly gazdasági problémák jelentkezzenek, és érzékelhetően visszaessen a globális fejlődés is.
A hanyatlást előre vetítő első konkrét jelek két kiemelkedően fejlett gazdaságú országból, az USA-ból és Németországból érkeztek. Az Egyesült Államokban nyolcvanezer állás szűnhet meg amiatt, hogy a magas gázárak már az iparág profittermelő képességét veszélyeztetik. Samuel Bodman energiaminiszter legalábbis vészhelyzetet emleget, és azzal számol, hogy ha a szenátus nem lép, az amerikai vegyipari cégek kitelepülnek az országból. Németországban a drága üzemanyag és elektromos áram okoz problémát. Az autógyárak válságstáb felállítását fontolgatják; az Opelt tulajdonló General Motors főnöke, Carl-Peter Forster szerint a „benzin-csúcsértekezletre” azért lenne szükség, mert az üzemanyagárak miatt veszélybe került az ágazat konjunktúrája, a Corus-csoport pedig arra készül, hogy a drága áram miatt bezárja alumíniumkohóját. Az áremelkedés a német inflációt is felerősítette. A veszélyt az ipari energiafogyasztók nemzetközi szövetsége is érzékeli: Peter Claes elnök szerint a magas energiaárak nem csupán megnehezítik az ipar helyzetét, de az energiaigényes ágazatokat egyenesen megölik.
Minden jel arra mutat, hogy az olaj ára a közeljövőben még tovább emelkedik. A folyamat összetett. A kitermelés nem tud lépést tartani Kína egyre növekvő fogyasztásával, ráadásul az „olajországok” egy részében politikai feszültségek tartják bizonytalanságban a kereskedőket. A legnagyobb olajpiacok a héten például részben azért drágultak, mert egy készülő terrortámadás hírére az Egyesült Államok, Németország és Nagy-Britannia is bezáratta nagykövetségét a világ nyolcadik legnagyobb exportálójaként számon tartott Nigériában, de szinte állandó problémát jelent a még mindig bizonytalan iraki helyzet, és rossz hírként élik meg a kereskedők az orosz Jukosz olajtársaság állami feldarabolását is.
Szűkös feldolgozókapacitás. A kitermelési problémák mellett a szűkös feldolgozókapacitás ugyancsak felfelé mozdította az olaj árát. Az Egyesült Államokban huszonöt éve nem épült új olajfinomító, Európában pedig az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályok miatt csak azok a feldolgozók maradtak versenyképesek, amelyek komoly összegeket fordítottak berendezéseik korszerűsítésére.
