Miután a német–magyar vegyes bizottság láthatóan nem tudja ellátni feladatát, a SoKo-akcióban érintett társaságok tegnap létrehozták az úgynevezett SoKo munkacsoportot. A kezdeményezésről tegnap beszámoló Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Egyesületének (NVE) elnöke lapunknak részletezte: a munkacsoport célja a magyarországi cégeket ért gazdasági és erkölcsi hátrányok alapján a kártérítési igények összesítése, továbbá a „feketemunkát” ellenőrző testület bevonása a vegyes bizottsági tárgyalásokba, illetve a vádpontok tisztázása.
Az NVE elfogadhatatlannak tartja, hogy mind a magyar, mind a német fél szó nélkül hagyja az államközi egyezmény szándékos, folytatólagos és súlyos megsértését. Az egyesület fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a németországi razziák célja elsősorban a magyar és más kelet-európai cégek kiszorítása a piacról. Bárándy György ügyvéd a munkacsoport alakuló ülésén elmondta: rá kell kényszeríteni a kormányt, hogy az ügyet vigyék egy olyan nemzetközi fórum elé, amely dönteni tud, s döntésének érvényt is tud szerezni. Mint rámutatott, a vonatkozó törvényekben nem tisztázták kellőképen a fogalmakat, s így a németek azt „mondhatnak”, amit akarnak. Többen úgy érveltek, a német hatóságok tiltott adatgyűjtést folytattak.
Ezt alátámasztva Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője elmondta: egyre inkább nyilvánvaló, hogy már 2001-ben a német nagykövetség és hatóságok közreműködésével fikciókra épített adatgyűjtés folyt a magyar cégekkel szemben.
Razziák hada. Az áprilisi ellenőrzés során Németországban, Ausztriában és Magyarországon 134 helyszínt kutattak át a hatóságok, az előállított felelős személyeknek pedig azt rótták fel, hogy több mint öt év alatt bűnszövetkezetben legkevesebb 1500 magyart juttattak be Németországba, ahol olcsó munkaerőként foglalkoztatták őket. A gyanúsítottak ellen többek között béruzsora, adócsalás, a társadalombiztosítási járulék be nem fizetése, illegális munkaerő-átengedés és emberkereskedelem külföldi munkavállalók kizsákmányolása céljából a vád. A korábbi, Pannonia névre elkeresztelt különleges csoport ellenőrző akciójának eredményeként 68 büntetőjogi eljárást indítottak, ezek közül időközben tizenegyet, köztük kilenc magyar állampolgár ellen irányulót leállítottak. Az ausztriai Burgenlandban tavaly tartományi munka ellenőrzés címén mindössze négy magyar feketemunkást „értek tetten” a hatóságok. Egyébként a német–magyar államközi keretek között jelenleg havonta 3800 magyar is foglalkoztatható Németországban, de csak az építőiparban. (Sz. Cs.)
