Átfogó restitúció kezdődik Romániában

Átfogó restitúciót hirdetett a román kormány, amely a parlament által is megszavazott törvénycsomaggal kívánja pótolni az elmúlt tizenöt év lemaradását. Az új, alkotmánybíróság által is engedélyezett jogszabály értelmében nemcsak az elkobzott ingatlanokat és földterületeket, hanem az erdőket is visszaszolgáltatják.

Még mindig mintegy négymillió hektár földterület, csaknem hárommillió hektár erdő és közel kétszázezer ingatlan visszaszolgáltatása várat magára Romániában a kommunista rezsim bukása után másfél évtizeddel. Bukarest 1989 óta számtalan jogszabályt hozott a restitúció érdekében, ám in integrum sohasem sikerült rendezni a tulajdonkérdést, mivel nagyon sok rendelkezés nem az egykori tulajdonosok, hanem a bérlők érdekeit védte. A fél éve „kenyérbe esett” jobbközép kormány most az igazságszolgáltatás reformjával egybekötve alkotott törvénycsomagot a tulajdonjogi rendezéséről, amely egyaránt rendelkezik az ingatlan-, a föld- és az erdőrestitúcióról. A jogszabály szerint az energetikai, a szállítási, a távközlési, a kőolajipari és a banki-pénzügyi ágazatban működő állami vállalatok részvényeivel, továbbá a román állam külföldi kintlevőségeivel kárpótolnák azokat a magánszemélyeket, akiknek a kommunizmus idején elkobzott ingatlanát nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Ezeket a részvényeket és küladósságokat egy úgynevezett tulajdonalapba helyezik (összértéke több milliárd dollárra rúg majd), és a birtoklevelek, igazoló iratok benyújtása után várhatóan jövőre osztják el a tulajdonosok között az illető ingatlan újraszámolt értéke alapján. A volt tulajdonosok közül többen jelezték: nem értenek egyet ezzel a kárpótlási formával.
Visszaadják a kommunisták által elkobzott erdőterületeket is, amelyek kiterjedése az 1948-as államosítás idején 6,3 millió hektárra rúgott, ebből azonban mára mindössze 2,5 millió hektár került vissza a tulajdonosokhoz. Ennek főleg az volt az oka, hogy az eddigi restitúciós rendelkezések alapján magánszemélyeknek legfeljebb tíz, közbirtokossági tagoknak húsz, egyházi és oktatási intézményeknek pedig harminc hektárt adhattak vissza. Tamás Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője lapunknak elmondta: a törvény nem ír elő korlátozást, így a magán- és jogi személyek teljes egészében visszakapják erdőterületeiket. Márpedig évtizedekkel ezelőtt az erdélyi magyarok jelentős része rendelkezett erdővel, főleg a Székelyföldön, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia idején a határrész faluközösségeinek gazdasági fenntartása érdekében létrehozták a székely közbirtokosságokat. Az utóbbi években újjáalapított társulások közül azonban nem mindegyik gondolta fontosnak megtartani a fenyvest: a Kovászna megyei Zágonban, Mikes Kelemen szülőfalujában például nemrég hektáronként 2000 euróért értékesítették a helyi közbirtokosság ezerhektáros erdőjét egy külföldi cégnek. Tamás Sándor szerint az általános restitúció küszöbén mindez rendkívül kedvezőtlen jel, hiszen az egykori tulajdonosoknak küzdeniük kellene az erdőért, nem elkótyavetyélni azt.