Kiút a magyar agrárválságból

Az energiát adó növények termesztése jelentheti az egyik kiutat a szinte folyamatos válságban lévő magyar mezőgazdaság számára. Az agráriumban szemlélet- és struktúraváltásra van szükség. Speciális termékeket kell keresni, ezek biztosíthatják a nagyobb jövedelmet. Mindemellett az is fontos feladat, hogy minél szélesebb körben terjedjen el a nap- és a szélenergia hasznosítása – hangzott el a minap a Lakiteleki Népfőiskola tanácskozásán.

Szabó György borsodnádasdi vállalkozó – eddigi tapasztalatait ismertetve – arra hívta fel a figyelmet, hogyan lehet hasznosítani a szélenergiát a mezőgazdaságban. A vállalkozó jelenleg három típusú vízszivattyút gyárt. A legkisebb teljesítményű kertek és kisebb gazdaságok vízellátására alkalmas, a legnagyobb pedig a halastavak vízpótlására, valamint nagyobb gazdaságoknál öntözésre használható fel. A szélenergiával működő kisebb szivattyúk tökéletesen alkalmazhatók a vadgazdálkodásban is.
A megújuló energiaforrások hasznosításának osztrák tapasztalatairól a Burgerlandból érkezett Rechnitzer Mihály biogazda számolt be. A szomszédos országban egyre több termelő már biodízellel üzemelteti mezőgazdasági gépeit, ami – támogatással együtt – olcsóbbnak bizonyul, mint a gázolaj. Az alternatív energiaforrások elterjedését egyébiránt az osztrák kormány jelentős anyagi támogatással segíti. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes tagja előadásában sajnálatosnak tartotta, hogy miközben felismerjük a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat és a megoldásokat is, az érdekek nem abba az irányba hatnak, hogy gyökeres változás álljon be ezen a területen. Illés Zoltán szerint Magyarországon jelenleg alig van lehetőség a megújuló energiaforrások hasznosítására. A hatályban lévő törvények elsősorban azt szolgálják, hogy az alternatív energiatermelésnek ne legyen túl nagy terepe és szerepe. Egy mostanában elfogadott új jogszabály szerint legkésőbb 2010-től kötelező lesz átvenni a termelőktől a környezetbarát módon előállított villamos energiát. Felmerül azonban a kérdés: vajon mennyi idő alatt térülhet meg az a pénz, amit erre a célra fordít a beruházó? Nyugaton törvényben garantálja az állam, hogy egy idő alatt biztosan megtérül a befektetett összeg. Nálunk ezt nem vállalja fel a kormányzat. A másik gond az, hogy míg a nyugati országokban az alternatív energiaforrástól a fővezetékig a hálózat kiépítésének költségeit központi keretekből fedezik, addig Magyarországon ezt a pénzt a beruházónak kell kifizetnie. Illés Zoltán szerint az is aggasztó, hogy miközben az Európai Unió úgy döntött, hogy 2010-ig az elektromos energia 12 százalékát alternatív forrásokból kell biztosítani, a jelenlegi kormányzat mindössze 6 százalékot említ.
Ángyán József, a Gödöllői Szent István Egyetem professzora – a kérdés jelentőségét szemléltetve – a tanácskozáson úgy ítélte meg, hogy ha valamennyi mezőgazdasági termékünket energetikai célra használnánk fel, több energia termelődne, mint a hazai szükséglet. Különféle felmérések szerint hazánkban a megújuló energiaforrások felhasználása valamivel több mint három százalékot tesz ki, ezenbelül a biomassza 85 százalék. Az EU-ban a szükséglet mintegy hét százalékát fedezik megújuló energiaforrások. Szakértők szerint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztésekre öt éven belül százmilliárd forintot kellene költenünk.