Sokaknak jár az elmaradt bér

A munkahelyükről 2004-ben távozókon kívül azok a közalkalmazottak is megkaphatják 13. havi járandóságukat, akik 2005. január elsején fizetés nélküli szabadságon vagy gyesen voltak. A munkajog szakemberei, az igazságszolgáltatás munkatársai megkezdték a hétfői AB-döntés elemzését.

2005. 09. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyértelmű, hogy az alkotmánybírák a keletkezés napjára visszaható hatállyal törölték a törvénytárból a múlt évre vonatkozó összes módosítást: a 2003. évit és a 2005-öst is. Az Országgyűlés számára azonban nem írtak elő jogalkotási kötelezettséget, tehát sem a Pénzügyminisztériumnak, sem a kormánynak nem kell újabb paragrafusok megfogalmazásával foglalatoskodnia. Határozatában az Alkotmánybíróság (AB) pontosan megmondta, milyen szöveggel marad hatályban az érintett négy jogszabály: a közalkalmazotti, a köztisztviselői törvény, a fegyveres testületek szolgálati viszonyát szabályozó rendelkezés és a munka törvénykönyve.
Az Alkotmánybíróság határozata lényegében visszaállította ezeknek a jogszabályoknak az eredeti, 1992-es és 1996-os szövegét. Nincs már szó nulladik havi juttatásról az 2005. évre vonatkozóan, hanem a 2004-es pénzt kell kifizetni. Ezt az esztendőt próbálta „átlépni”, megúszni a pénzügyi kormányzat, sikertelenül.
A bírói döntés négy foglalkozási kategóriát érint: a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket, a hivatásos fegyveres testületek tagjait, és a közszféra munkaviszonyban álló dolgozóit. Köztük is az emberek két csoportját. Az egyikhez azok tartoznak, akik 2005. január elseje előtt megváltak korábbi munkahelyüktől, bár 2004-ben hosszabb-rövidebb ideig még ott álltak alkalmazásban. Megkaphatják a 13. havi illetményt azok is, akiket a négy törvény nem 2003 végén, hanem a 2005. januári módosítással zárt ki a juttatásból. Ide sorolhatók, akik ez év első napján 30 napnál hosszabb idejű fizetés nélküli szabadságon voltak, illetve akik gyermekgondozási segélyben vagy támogatásban részesültek.
Az AB utalt arra, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévők arányos mértékben kizárhatók a 13. havi fizetésből – ehhez azonban új jogszabály kellene. Az Alkotmánybíróság rögzítette: akik 2005-ben megkapták a pluszjárandóságot, utólag már nem veszíthetik el. Akiket pedig a most megsemmisített alkotmánysértő szabály zárt ki, munkáltatójukhoz, végső soron pedig a bírósághoz fordulhatnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.