Zsákutcában az ENSZ

Ma kezdődik New Yorkban a hatvan éve alakult ENSZ háromnapos csúcstalálkozója. A nyitányt nagyban beárnyékolja, hogy az elemzők már az esemény kezdete előtt úgy vélték: a XXI. század globális kihívásaival, a szegénység, az emberi jogok, a biztonság égető kérdéseivel való szembenézést és a világszervezet megreformálását célul kitűző csúcstalálkozó záródokumentuma vérszegénynek ígérkezik.
Olyannyira nagy az államok közötti véleménykülönbség, hogy egy semleges nyilatkozatnál több aligha születik New Yorkban – véli Bíró Gáspár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense. A szakértő szerint a tárgyalásra bocsátott dokumentum túl hosszú, a benyújtott több száz módosító indítvány pedig túl sok ahhoz, hogy konkrét döntéseket hozhassanak.
A találkozót eredetileg a 2000-ben tartott millenniumi csúcs folytatásának, a vállalt feladatok áttekintésének szánták. Az öt éve elfogadott millenniumi fejlesztési célok előirányozták, hogy 2015-ig felére csökkentik az éhínséget és a kirívó szegénységet, minden gyereknek biztosítják az elemi iskolai képzést, a gyermekhalandóságot egyharmadára csökkentik, s visszaszorítják az AIDS-t és a maláriát. Ebből azonban mindeddig igen kevés valósult meg, s Bíró Gáspár szerint a csúcson sem várható több, mint hogy megerősítik a már meghatározott célokat. Az ENSZ-szakértő lapunknak kifejtette, hogy a tagállamok politikája az összes fontos napirendi pontban – így például az emberi jogi tanács létrehozásának, békefenntartó tanács vagy az ENSZ-titkárság hatékonyságának és átláthatóságának a növelésében – különbözik, a reformok ráadásul igen sok pénzbe is kerülnének. A Biztonsági Tanács átalakításának ügye már korábban zsákutcába jutott, hiszen az öt állandó tag biztos, hogy nem mond le vétójogáról – tette hozzá.
Bíró Gáspár a magyar politikát rendkívül csendesnek nevezte az ENSZ kihívásait illetően. Mint fogalmazott, bár a közvélemény reformpárti, gyakorlatilag nem lehet tudni, hogy mi a magyar Külügyminisztérium álláspontja.

---