Hitelesítés nélkül működő egyetemek

Hivatalos hitelesítés nélkül működik több mint húsz felsőoktatási intézmény, mivel az iskolákat minősítő Magyar Akkreditációs Bizottságnak a kétciklusú képzések erőltetett iramú engedélyeztetése miatt nincs ideje arra, hogy az eljárásokat időre elvégezze. A késlekedés akkor lehet végzetes, ha egy intézmény minősítési eljárása során kiderül, hogy már évek óta működik olyan képzés, amely nem felel meg a feltételeknek.

2005. 10. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai egyetemek, főiskolák csak úgy működhetnek, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) hitelesíti, hogy a képzések színvonala, az intézmény infrastruktúrája megfelel a feltételeknek. Az akkreditációs bizottság honlapján közzétett lista szerint jelenleg 23 olyan magyar felsőoktatási intézmény van, amelynek lejárt az akkreditációja. Köztük vannak olyan nagy múltú intézmények, mint a Budapesti Corvinus Egyetem (Közgáz), a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem is. A legsúlyosabb a helyzet a Közgázon és Szegeden: előbbinek több mint három éve, utóbbinak két éve járt le a hitelesítése, ráadásul – a szegedi jogi kart leszámítva – ez a helyzet valamennyi karral is. A szegedi egyetem bölcsészkarát – amelynek keretében működik az államilag finanszírozott, a hallgatóktól térítési díjat szedő Budapest Média Intézet is – utoljára 1995 júliusában vizsgálták meg, akkori minősítésük pedig 2003-ban lejárt.
Bár hivatalosan lejárt az intézmények hitelesítése, az akkreditációs bizottság szerint az mégis érvényes. Két évvel ezelőtt ugyanis a testület határozatot hozott arról, hogy a felsőoktatási intézmények hitelesítése addig érvényes, amíg nem minősítik újra őket. Halmay Nóra, a MAB főtitkárhelyettese az Index internetes lapnak elismerte: az eredeti elképzelés az volt, hogy legyen minősítés nélküli időszak, de a testület fizikailag képtelen időre elvégezni ezt a munkát.
Az esetenként többéves késlekedés fő oka az, hogy a kétciklusú képzés jövő évi kötelező bevezetése miatt a testület most az új alap- és mesterképzési szakok minősítésével van elfoglalva. Az eljárás nagyon sürgős, mert hamarosan nyomdába kell kerülnie a felvételi tájékoztatónak. Úgy tudjuk, ebbe legfeljebb tíz mesterképzési szak kerül majd be, vagyis a felvételizők zöme továbbra sem fogja látni, mi vár rá az első három év után. Ismert: jövőre főiskolai és egyetemi szakok helyett hároméves alapszakok indulnak.



Változnak a felvételi szabályok. Elfogadta a kormány a felvételi eljárásról szóló rendelet módosítását. Eszerint jövőre már csak azért az emelt szintű vizsgáért adható többletpont, amely alapján a felvételi eredményt számítják. Így kizárható a korábbi és a most szerzett érettségi osztályzatok kombinálása, ami jogtalan előnyhöz juttatta a korábban maturálókat. Megemelték a minimális bejutási küszöböt is: az alapképzésekhez legalább 78, a felsőfokú szakképzésekhez pedig 72 pont kell. Döntöttek arról is, hogy 2008-tól a nyelvvizsgákért 10 pont adható, a jelenlegi 20 helyett. Az államilag finanszírozott hallgatói létszámot 62 ezer főben határozták meg, úgy mint tavaly.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.