Minden bizonnyal negatív irányban módosít korábbi véleményén az Európai Bizottság a magyar államháztartást illetően, s az uniós pénzügyminiszterek tanácsa várhatóan újabb ajánlásokban sürgeti Magyarországot a magas hiány leszorítására – jelentette be tegnap Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa, miután az EU gazdasági és pénzügyi tanácsa tegnap Luxemburgban tárgyalta hazánk költségvetési helyzetét. A magyar kormány nem teljesítette a költségvetési hiány csökkentésére tett uniós ajánlásokat – közölte Almunia, aki emlékeztetett: a testület tavaly júliusi ajánlásában négy hónapot adott a magyar kormánynak arra, hogy csökkentse a deficitet, az idén januárban azonban azt állapította meg, hogy nem születtek hatékony lépések, ezért márciusban újabb ajánlásokat adott ki.
Mint mondta, szeptemberben Magyarország azt követően adott tájékoztatást költségvetési adatainak megváltoztatásáról, hogy az Eurostat megállapította: az autópálya-építési költségeket a kiadások között kell elszámolni. Almunia hangsúlyozta, tökéletesen megbízik az Eurostat számításában, annak szakértelmében és függetlenségében.
*
Almunia kijelentése gyakorlatilag arra utalt, hogy az unió nem a magyar kormány korábbi számításainak ad hitelt. Megfigyelők szerint az október 20-án várható újabb uniós javaslatok lényegesen szigorúbbak lesznek a korábbi ajánlásoknál.
A pénzügyi felelős bejelentésére reagáló Veres János pénzügyminiszter nem foglalt állást arról, hogy milyen lépések követhetik a brüsszeli testület helyzetértékelését, illetve az ismételt ajánlásokat, annyit azonban jelzett, hogy az államháztartási hiány jövőre tervezett, 1,4 százalékos csökkentését a „lehetséges legmagasabb értékű mérséklésnek” tekinti. Mint fogalmazott, ennél nagyobb visszafogás a kelleténél nagyobb mértékben korlátozná a gazdasági növekedést.
Azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint a jövő évi autópálya-építéseken kívül a Gripen-beszerzések sincsenek feltüntetve a 2006-os költségvetésben, Veres így fogalmazott: nincs véleménykülönbség a jegybank és a kormány között, nem tud ugyanis olyan uniós döntésről, amely előírná a haditechnikai beszerzések egy összegű elszámolását. Elismerte ugyanakkor: ha mégis megszületik egy ilyen uniós döntés, akkor az csaknem fél százalékkal „korrigálja” majd a költségvetés hiányát.
Tegnap Gyurcsány Ferenc is nyilatkozott a költségvetés „kihívásairól”. A brüsszeli kritika ellenére a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy nincs szükség megszorításra, mivel a költségvetés és a közfinanszírozás helyzete ezt nem indokolja. Szavai szerint az olyan költségvetés-csökkentések, amelyek az euró 2010-es bevezetéséhez szükségesek, árthatnak a gazdaságnak.
A közös uniós valuta új céldátumát illetően Gyurcsány év végéig ígért választ, mint mondta, évente 300 milliárd forintnyi kiadáscsökkentésre lenne szükség, ám figyelembe kell venni azt a lehetséges nagy társadalmi kárt, amelyet ilyen gyors kiigazítás okozhatna. Kijelentésével Gyurcsány nemcsak Veres János pénzügyminiszternek mondott ellent, hanem annak a – széles körű propagandával kísért – gazdaságpolitikai nyilatkozatnak is, amelyet a kormánypártok nemrég írtak alá.
– Pillanatnyi érdekeitől vezérelve a kormányfő felrúg minden gazdaságpolitikai megfontolást, uniós elvárást, de még a józan gondolkodás szabályait is, elképesztő demagógiáról téve tanúbizonyságot – reagált Gyurcsány Ferenc tegnapi nyilatkozataira Tállai András, a Fidesz gazdaságpolitikusa, aki szerint a miniszterelnök példátlanul felelőtlen kijelentései óriási kárt okoznak a magyar gazdaságnak és társadalomnak.
KSH: Élen állunk az államadósságban. Tavaly Magyarországon volt a legmagasabb az államadósság és az államháztartási hiány a közép- és kelet-európai uniós tagállamok közül – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett összefoglaló jelentéséből, amely az uniós országok államháztartásáról és adósságállományáról adott tájékoztatást az EU statisztikai hivatalának adatai alapján. A statisztikai kimutatás értelmében lemaradásunk különösen az eladósodás tekintetében jelentős: a nyugdíjpénztári befizetésekkel csökkentett GDP-arányos államadósságunk tavaly 57,4 százalékot tett ki, miközben a második legmagasabb államadósságú Lengyelországban ez a mutató mindössze 43,6 százalékos.
Uniós támogatásokat veszíthetünk el. Magyarország a túlzottan magas deficit miatt – az unió történetében először – elveszítheti a regionális támogatások egy részét – írta a német Die Neue Epoche tegnapi száma brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva. A lap szerint Budapest ugyan még nem tagja az euróövezetnek, ezért nem alkalmazhatók ellene a stabilitási paktumban a költségvetési plafonértéket folyamatosan meghaladó államok ellen tervezett szankciók, az EU-diplomaták ugyanakkor már utaltak annak lehetőségére, hogy a kohéziós és strukturális alapok egy részét visszatartják Magyarországtól.
origo.hu
Halál helyett második esély: egy segélykiáltás mindent megváltoztatott
