Adatvédelmi aggályok a poligráf miatt

Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár nem nyilatkozott arról, hogy a kémügy kapcsán a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok hány munkatársát vonták poligráfos hazugságvizsgálat alá, és hány esetben jelzett a gép valótlan válaszokat. Az államtitkár lapunkhoz eljuttatott közleményében ugyanakkor cáfolta a köztévé információját, hogy közel száz tisztet és tiszthelyettest ellenőriztek a poligráffal, amelynek – állítása szerint – semmi köze a valósához.
Tóth András kifejtette: a szolgálatoknál 1997 óta alkalmazzák a hazugságvizsgálatot, amelynek szabályait Nikolits István, a Horn-kormány tárca nélküli miniszterének rendelete, valamint Demeter Ervinnek, az Orbán-kormány szakminiszterének utasítása szabályozza. Ezek szerint a pszichikai vizsgálatok során az érintett hozzájárulásával poligráfos vizsgálatot kell végezni az NBH főigazgatója által egyedileg meghatározott esetekben, a személyiségben rejlő kockázati tényezők gyanúja esetén – fogalmazott Tóth, aki nem cáfolta, hogy a vizsgálat a magyar– román kémügy kiszivárogtatói ellen irányul. – Kategorikusan nem lehet kizárni, hogy titkosszolgálati munkát végző személyek esetén ne lehetne sikerrel alkalmazni a poligráfos hazugságvizsgálatot – válaszolta kérdésünkre Balogh Sándor rendőrorvos alezredes, a BRFK vezető orvosa. – Ugyanakkor a témával foglalkozó szakemberek szerint a poligráf tanulható, azaz elsajátítható a vizsgálat kiváltotta emberi reakciók féken tartása – hívta fel a figyelmet Balogh. A sikeres ellenőrzés alapfeltétele, hogy a vizsgálatot végző személy a legapróbb részletekig ismerje azt az ügyet, amelynek kapcsán a poligráf használatát elrendelték – tette hozzá.
Tegnap este Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy fogalmazott az MTI-nek: alkotmányos és adatvédelmi szempontból aggályos lenne, ha bebizonyosodna az a hír, hogy az állítólagos magyar– román kémügy kapcsán csaknem száz nemzetbiztonsági tisztet és tiszthelyettest teszteltek hazugságvizsgálóval. A hazugságvizsgálat alkotmányos alapjogokat sért, így az emberi méltósághoz fűződő jogot is – fűzte hozzá. A biztos szerint a vizsgálatot csak akkor lehet alkalmazni, ha azt törvény rendelte el, és az érintett hozzájárult, azaz „önkéntes kívánsága volt”. Péterfalvi úgy véli, ebben az esetben ez nem jöhetett szóba, mivel az érintett csaknem száz nemzetbiztonsági tiszt és tiszthelyettes valószínűleg nem önként kérte, hogy vessék alá a vizsgálatnak. Ráadásul függelmi jogi helyzetük miatt sem jöhetett volna létre önkéntesség – tette hozzá.