Az eddig ritkaságszámba menő ügyet ismertetve hozzátette: az aktákat a napokban a IX. kerületi ügyészségre továbbították.
Fürdeni indult tavaly március 21-én este fél nyolckor E. Judit tizenöt éves kislánya, F. Nóra. Miként mindig, ezúttal is magára zárta az ajtót. Édesanyjának azonban feltűnt, hogy sokáig nem jött ki a lány, ezért átment a szomszédhoz, akivel betörték a fürdőszobaajtót. Nóra eszméletlenül feküdt a kádban, a mentők kórházba szállították, két nap múlva meghalt. Az orvos szakértő szerint szén-monoxid-mérgezés végzett a fiatallal. A tragédia után a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. megvizsgálta a fürdőszoba kéményét, és megállapította: az építmény az életet közvetlenül veszélyeztető állapotban volt, a füst egy része viszszaáramlott a légtérbe.
*
Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsítják a két kéményseprőt és két szerelőt. Az érintettek a nyomozásban nem ismerték el felelősségüket, noha az igazságügyi szakértő, de még munkáltatójuk véleménye is ellenük szól – mondta az őrnagy. A gyanúsítás szerint E. Judit XII. kerületi lakásának fürdőszobájába öt éve egy német márkájú gázcirkót szereltetett föl a Cirko Plusz Kft. két munkatársával, L. Józseffel és Sz. Péterrel. Mivel a lakásban átalakítási munkálatok zajlottak, a mosdó egyik szellőzőjét befalazták. A vízmelegítő beszereléséhez a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (Főkétüsz) engedélyére volt szükség. A kéményseprők előzetes véleményükben rendben találták a kéményt és a helyiséget. Ehhez a dokumentumhoz azonban végleges állásfoglalást is mellékelni kellett volna, de a cirkósok ezt nem várták meg, hanem ennek hiányában adták át a tulajdonosnak a készüléket. Miként nem tűnt föl nekik a fürdőszoba nem megfelelő szellőztetése, úgy a nyílások elzárásának tilalmára figyelmeztető táblát is elmulasztották kitenni a helyiségben. Mindezekkel biztonsági előírásokat sértettek meg – írja a vádjavaslat.
A szabálytalanságokra évekig nem figyelt föl senki, annak ellenére sem, hogy a Főkétüsz munkatársai évről évre ellenőrizték a kéményt és a fürdőszobát, ám a jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindent rendben találtak. A tragédia előtti utolsó szemlén, 2003 tavaszán a Főkétüsz két munkatársa, B. Imre és S. Balázs azt ajánlotta E. Juditnak, hogy béleltesse ki a kéményt, és erről jegyzőkönyvet is fölvettek. Veszélyről azonban nem számoltak be.
A Főkétüsz dolgozói nem a szabályoknak megfelelően jártak el, amikor a kémény valós állapotát nem jelentették a vállalatnak. Igazságügyi szakértők szerint mind a négy vádlott mulasztása hozzájárult a lány halálához. Cselekményük egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Gulyás Gergely: Fordulatot hozhat az uniós versenyképességi nyilatkozat