A magyar gazdaság számára elengedhetetlen reformok és az erről szóló nemzeti konszenzus volt a központi témája a GKI Gazdaságkutató Rt. által rendezett tegnapi konferenciának. A fórumon felszólaló Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere hangsúlyozta: hazánk akár 2009-ben is be tudná vezetni az eurót, ha egy második gazdasági rendszerváltozást követően közmegegyezésen alapuló nemzeti megállapodás születik. A megegyezések főbb területeit ismertetve elmondta: négy év alatt 500 ezer új munkahely megteremtésére és másfél millió létező megtartására, új fejlesztési tervre, valamint a tőkemérleg kiegyensúlyozására van szükség.
Teljesen új gazdaságpolitikát és strukturális reformokat sürgetett beszédében Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki hangsúlyozta: meg kell állítani azt a folyamatot, hogy a magyar gazdaság adósságból növekszik. Mint fogalmazott, egyszerű és átlátható szabályok szükségesek a gazdaságban annak érdekében, hogy a bürokráciát és a korrupciót vissza lehessen szorítani. Az euró magyarországi bevezetéséről szólva a jegybankelnök kiemelte: a közös uniós valuta átvételéhez 1300 milliárd forinttal kell csökkenteni az állami kiadásokat, ám hosszabb távon még ennél is nagyobb mértékű, kétezermilliárd forintos kiadáslefaragás lenne szükséges. Mint fogalmazott, a reformok nem csak az euróbevezetés miatt elengedhetetlenek, az uniós valutához szükséges követelmények az egész gazdaság érdekét szolgálják. Járai további feladatként jelölte meg az újraelosztás mértékének 40 százalékra történő csökkentését, az alacsony kulcsokkal és széles alappal rendelkező új adórendszer bevezetését, a foglalkoztatottság megemelését, valamint a társadalom megfelelő felkészítését a szükséges reformokra.
A konferencián felszólaló Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára elismerte: reformokra van szükség. Mint mondta, az euróbevezetés azon múlik, hogy milyen változtatásokat vállal az ország. A fórumon részt vevő Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök azt tudakolta Katonától, hogy mekkora az az összeg, amelyet a kormány az idei évről a jövő évre kénytelen „áttolni”, illetve milyen lehetőségei vannak a zárolással sújtott intézményeknek. Válaszában az államtitkár azt javasolta, hogy az érintett társaságok csak annyit költsenek el, amennyi pénz a rendelkezésükre áll.
Varga Mihály volt pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az ország érdekében hiteles makrogazdasági pályára, fiskális fegyelemre, a versenyképesség javítására és az euró mielőbbi bevezetésére van szükség.
Kiderült, hogy mikor indul a magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra