Az európai, köztük a magyarországi közvélemény-kutatások megerősítik, hogy az emberek egyre jobban igénylik a biztonságérzetüket javító szolgáltatásokat – mondta Kaló József, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke a Kriminálexpo konferenciáján. A városok és az üzleti élet biztonságával foglalkozó tanácskozás előadója hatalmas erőnek nevezte a személy- és vagyonvédelmi magáncégekben koncentrálódott szakmai közösségeket. A rendőrség 165 ezer engedélyt adott ki, több mint hatezer gazdasági társaságot tart nyilván és harmincezer egyéni vállalkozót regisztrált az említett ágazatban. Az állam a közbiztonsági feladatok egy meghatározott csoportját engedi át, a hatásköröket nem. A közhatalom azonban napjainkban csak ott vállal szerepet, ahol feltétlenül szükséges. Nem ritka ma már, hogy rendőrségi, katonai és repülőtéri épületeket magáncégek is védenek. A rendszerváltás óta alapvetően megváltozott tulajdonviszonyok pedig igénylik és lehetővé teszik, hogy az épületeken kívül, a közterületeken is foglalkoztassanak nem állami biztonsági szervezeteket. Az európai városokban kialakult modell hazánkban is meghonosodni látszik. Ugyanakkor az állam az engedélyezési eljárással és a működés szigorú ellenőrzésével hatósági felügyeletet gyakorol a vagyonőrök, a testőrök és a magánnyomozók felett.
A szóban forgó ágazat hazai állapotát ellentmondásosnak nevezte Vörösmarti Mihály, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke. Szerinte ezen a területen igen sok a feketemunka, s megjelentek a tisztességtelen vállalkozások is. Az árversenyben az elvtelen, a törvényi előírásokat semmibe vevő, rossz minőségű szolgáltatást nyújtó társaságok helyzeti előnybe kerültek. A megrendelők a legolcsóbb szolgáltatót választják, gyakran a színvonal rovására is. Vörösmarti javulást a kötelező pályaalkalmassági vizsga bevezetésétől és a szisztematikus képzéstől vár. Hamarosan belügyminiszteri rendelet írja majd elő, hogy milyen egészségügyi, pszichikai, jogi feltételeknek kell megfelelniük a jelentkezőknek. Aki alkalmas, az differenciált képzést kap, s csak olyan munkát végezhet, amelyre jogosultságot szerzett. Nyilvánvaló, hogy eltérő felkészültség szükséges a parkőri vagy a fegyveres pénzszállítói tevékenységhez – hangsúlyozta a szakmai kamara vezetője.
E hónap közepén tárgyalja újra az Országgyűlés a vagyonvédelmi törvény azon rendelkezéseit, amelyeket az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek ítélt. A törvény-előkészítőket ennek a határozatnak az értelmezése erősen megosztja – közölte Ring Béla, a Belügyminisztérium jogi főcsoportfőnöke. A vita a térfigyelő kamerák által rögzített felvételek megőrzésének határidejéről szól. Az eredeti törvény harmincnapos tárolást javasolt, az AB ennél jóval rövidebbet, de hogy pontosan mennyivel, azt a bírói testület nem mondta ki. Azt viszont igen, hogy pusztán a tulajdonvédelem nem indokolja a harminc napot. Az adatvédelmi biztos három napot tartana elfogadhatónak.

Ismét Magyarországra érkeznek a Google utcaképkészítő járművei