Gyártják a magyar vakcinát

Megkezdődött Magyarországon a madárinfluenza H5N1-es altípusa elleni humán oltóanyag tömeges gyártása. A vakcina előállítását egy magáncég végzi, amelyet az állam forintmilliárdokkal támogat.

Elsőként a világon hazánkban kezdődött meg iparszerűen a madárinfluenza H5N1-es altípusa elleni humán oltóanyag gyártása – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden Pilisborosjenőn, a szert előállító Omninvest Kft. központjában tett látogatásakor. A készítmény – amelyet magyar virológusok, gyógyszeripari szakemberek, kutatók és fejlesztők állítottak elő – már megkapta az engedélyt a forgalmazásra. Gyurcsány Ferenc a sajtó képviselőinek bemutatta azt a kis ampullát, amelyben hat mikrogrammnyi hatóanyag található, s amely védetté teszi az embert a betegséggel szemben. A vakcina gyártása mostantól folyamatosan zajlik – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: az oltóanyag arra szolgál, hogy az egyébként állatról állatra terjedő vírus ne okozhasson megbetegedést emberben. Elmondása szerint szükség esetén elrendelhetik, hogy ezzel a készítménnyel beoltsák azt a 20 ezer embert, akik intenzív kapcsolatba kerülhetnek beteg madarakkal. Főként állatgondozók, telepvezetők, állatorvosok és állat-egészségügyi szakemberek tartozhatnak ebbe a körbe. Ma Magyarországon azonban erre nincs szükség – tette hozzá Gyurcsány, utalva arra, hogy eddig sem háziszárnyasra, sem pedig emberre nem terjedt át a kór.
Nem új szereplő az oltóanyaggyártás piacán az Omninvest Kft. A mindenkori kormányzatok 1995 óta évi több mint egymillió dózis hagyományos humán influenza elleni oltóanyagot rendeltek a vállalkozástól. Így sokan meglepődtek, amikor kiderült, hogy az Omninvestet 98 százalékban egy off-shore cég tulajdonolja.
Nem tudni pontosan, hogy a kormány mennyi pénzt költött a madárinfluenza elleni vakcinafejlesztésre, ameddig Rácz Jenő egészségügyi minisztert és Bujdosó László országos tiszti főorvost a sajtó jelenlétében elsőként beoltották a kísérleti szerrel. Annyi azonban biztos, hogy a kabinet nemrég a kutatási-technológiai alapból kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a magáncégnek fejlesztésre, a gyártókapacitás bővítésére, és további kétmilliárd forintnyi kedvezményes hitelt is ad.
Gyurcsány Ferenc kedden a cég központjában tett látogatásakor azt mondta: az Omninvesttel kötött megállapodás szerint a mindenkori árbevétel 14 százaléka visszakerül az állami kasszába, így az állami támogatás megtérülési ideje kevesebb, mint két év. Zimonyi Ferenc, az Omninvest ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy más országok is érdeklődnek a szer iránt, ezért a vakcinát előállító technológia eladásából több millió dollár bevétellel számolnak.
A magyar szükséglet kielégítéséhez egyébként az állami milliárdok nélkül is elegendő lenne a cég gyártókapacitása. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – amelynek szakemberei jelentős segítséget nyújtottak a vakcina kifejlesztéséhez – mégis azt javasolta a kormánynak, hogy érdemes lenne állami támogatással növelni a gyár teljesítőképességét. Érvelésük szerint ugyanis az eladásból származó bevételből nemcsak az Omninvest, hanem a magyar állam is hasznot remélhet. Egyelőre nem tudni, hogy az esetleg befolyó öszszegen csak az állam és a gyártó cég osztozna-e, vagy igényt tart némi részesedésre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amiért ők adták a hazai szakembereknek a szer kifejlesztéséhez szükséges vírustörzset.
Több egymásnak ellentmondó nyilatkozatot is hallani lehetett arról, hogy pontosan mitől is véd ez a vakcina. Abban egyetértenek a szakemberek, hogy a madárinfluenza esetlegesen emberről emberre terjedő változata ellen nem, hiszen ez a vírusmutáció még ki sem alakult, így nem lehetett ellene ellenszert gyártani.

Újabb fertőzött szárnyasok. Magyarországon újabb bütykös hattyú tetemében mutatták ki a madárinfluenza-vírust, ezúttal Dunaföldváron. A település körül három kilométeres körzetben védő-, tíz kilométeres körzetben megfigyelési zónát alakítottak ki. Megkezdődött a baromfiállomány öszszeírása is. Horvátországban, a Duna partján, a szerb határ közelében egy hattyútetemben mutatták ki a H5N1-vírust. Egy Dániában elhullott vízimadarat szintén a madárinfluenza fertőzött meg, de azt még nem tudni, hogy a szélsőséges körülmények között emberre is veszélyes H5N1-es vírusaltípusról van-e szó. Ha igen, akkor abban az országban ez az első ilyen eset. Közben Franciaországban egymillió egészséges szárnyas megsemmisítését kezdték meg kedden a madárinfluenza miatt. A baromfik nem fertőzöttek, mégsem hozhatók kereskedelmi forgalomba, mert a vesztegzár alá eső területről, a Lyontól északkeletre fekvő Ain megyéből származnak. Hetven falu 140 tenyésztőjének összesen 950 ezer szárnyasát semmisítik meg speciális égetőművekben. Öt hét alatt végeznek a művelettel, amely négymillió euróba kerül. Ismeretes: Európában először itt jelent meg a betegség a háziszárnyasok között.