Bejegyzése helyén nem folytathat gazdasági tevékenységet – ilyen céget jelent az off-shore kifejezés. Ezek a cégek a bejegyzés helyétől függően adómentesek, vagy minimális, éves szinten előre meghatározott összegű adót fizetnek. Magyarországon eredetileg igen kedvező adórendszer vonatkozott rájuk. Így például 2004-ig csak 3 százalékos társasági adót kellett fizetniük, tavaly december végéig 4 százalékosat, s e társaságokat nem terhelte helyi iparűzési adó.
Mivel az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások során káros adózási formának ítélte a hazánkban működő off-shore társaságok jogállását, 2003 eleje óta nem lehet ilyen státusú új céget nyilvántartásba venni. A csatlakozási tárgyalások eredményeként Magyarország átmeneti mentességet kapott, amely 2005 végével lejárt, s ezzel megszűnt az off-shore cégek speciális helyzete. Ugyanakkor a volt off-shore társaságok jelentős szerepet játszottak abban, hogy Magyarország kedvelt célponttá vált a nemzetközi adótervezés tekintetében – jelezte Kurucz Váradi Károly. Éppen ezért – tette hozzá – több jelentős multinacionális cégnek is volt hazánkban központja, amelyeknek tevékenysége a vállalatcsoport finanszírozására és különböző szellemi termékekkel kapcsolatos jogügyletekre szorítkozott. Becslések szerint tavaly az off-shore társaságok mintegy 20 milliárd forinttal gyarapították az államkasszát.
Annak érdekében, hogy az ilyen cégek továbbra is viszonylag kedvező módon folytathassák tovább tevékenységüket, egyre több kedvezmény épült be az adótörvénybe – mondta a pénzügyi tanácsadó menedzsere. Legjelentősebbnek azt ítélte, hogy a kapott jogdíj, illetve a csoporton belüli finanszírozási tevékenységből származó nyereség fele leírható a társasági adó alapjából. E két kedvezmény azt eredményezte, hogy e tevékenységek tekintetében a társasági adó kulcsa nyolc százalékra csökkent.
Emellett általános – vagyis minden hazai cégre érvényes – intézkedésnek tekinthető a 2006-tól életbe lépett rendelkezés, amely bizonyos feltételekkel a külföldi telephellyel rendelkezőket mentesíti a magyar iparűzési adó megfizetése alól. A szabályozás csak az olyan külföldi államban lévő telephelyre terjed ki, amelyben a társaság telephelye vállalkozási tevékenysége után helyi adót fizet. Ha a magyar vállalatnak például Svájcban van telephelye, annak a tevékenységéből származó adóalapjára kiterjed a mentesség. Ha viszont Szlovákiában vagy Csehországban rendelkezik telephellyel, akkor a szlovák, illetve a cseh telephely után is meg kell fizetni a helyi iparűzési adót, mivel e két országban a mentesítés feltételeként meghatározott helyi adó nem létezik. Ez azt eredményezi, hogy a nemzetközi vállalat a hazai leánycégének erősítése helyett inkább egy társleányvállalatot hoz létre az említett országokban, ami nem erősíti hazánk versenyképességét.
origo.hu
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
