Tudomásul kell venni, hogy ingyen nem jár semmi. Különben is, a magyar társadalom hajlamos értéktelennek tekinteni azt, amiért nem kell fizetni – kommentálta Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője a tandíj bevezetését. Az erről szóló felsőoktatási törvénymódosítást hétfőn fogadta el a parlament. A politikus szerint a tandíj alapvetően igazságosabbá teszi a felsőoktatást, ráadásul tanulásra ösztönzi a fiatalokat, hiszen az állami képzésben tanuló legjobban teljesítő 15 százalék tandíjmentességet kaphat, míg a horribilis költségtérítést fizetők kiváló eredmény esetén átkerülhetnek az állami képzésbe, ahol jóval kevesebbet kell fizetniük.
*
Tatai-Tóth leszögezte: a Fidesz óriási bűnt követett el akkor, amikor 1998-as kormányra kerülésekor eltörölte a Bokros-csomag idején bevezetett tandíjat, mert az ösztönző- erő megszüntetésével lezüllesztette a magyar felsőoktatást. A szocialista politikus hozzátette: azért nem sikerült meggyőzni a módosítások helyességéréről a sztrájkra készülő érdekképviseleteket, mert minél előbb el akarták fogadni a törvényt. Ha elhúzódó tárgyalásokra került volna sor, akkor hamar elérkezett volna a ciklus vége, márpedig Tatai-Tóth tapasztalatai szerint kampányban a kormánypártok is elgyávulnak az ilyesfajta lépésekhez.
A szocialista szakpolitikus szerint a közoktatási törvény módosítása csökkenti a szociális különbségeket a tanulók között, javítja az oktatás feltételeit, és több pénzt juttat az iskolákba. Lapunk kíváncsi volt arra, melyek a többletforrásokat tartalmazó pontok, mire Tatai-Tóth elismerte, a jövőben nem lesz lehetőség arra, hogy a nemzeti termék nagyobb hányadát fordítsák oktatásra. Végül bevallotta, hogy a pluszpénzt a kötelező óraszámemelésből következő elbocsátásokból, illetve forrásátcsoportosításból nyerik majd.
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a törvénymódosítások kapcsán, ugyanis szerintük alkotmányellenes a tandíj mértéke és bevezetésének módja, és ellentétes az alaptörvénnyel az is, hogy nem egységesen kívánják növelni a pedagógusok óraszámát. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint bizonyára a túl heves kánikula játszott közre Tatai- Tóth megnyilvánulásában, amelyben súlyos bűnnel vádolta meg a Fideszt a tandíj eltörlése miatt. Az ellenzéki politikus leszögezte: az új tandíjrendszerrel a tanulmányi költségeket tekintve Magyarország lesz az egyik legdrágább hely Európában. Sió szerint illúzió az az elképzelés, amely a tandíj bevezetésétől várja a felsőoktatás színvonalának emelkedését, hiszen a hallgatók fele hosszú ideje költségtérítést fizet, ám a zsebükből kivett pénz nem volt hatással a teljesítményükre. A közoktatási törvény módosítása kapcsán kijelentette: az hátrányosan érinti a diákokat, a pedagógusokat és az iskolákat is. A nyolc évfolyamnál kevesebbet működtető intézmények körzetesítése minden harmadik iskola önállóságát megszünteti. A kötelező óraszámemelés egyértelmű célja az eddig fizetett túlórák ingyenessé tétele, ami a pedagógusok jövedelmének csökkenését eredményezi.
– A megnövekedett diákhitel is lehetővé teszi azt, hogy a fizetési kötelezettségeknek könnyebben lehessen eleget tenni – mondta el tegnap Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője a tandíj bevezetésével kapcsolatban. A korábbi oktatási miniszter szerint a tandíj így is csak a felvehető összeg negyede lesz.
– Sajnáljuk, hogy érveink a kormánypárti padsorokban süket fülekre találtak, és a parlament támogatta a tandíj bevezetését – kommentálta a felsőoktatási törvény módosításának megszavazását Schőberl Márton, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke. Az érdekvédő leszögezte: továbbra sem adják fel. A törvény visszavonása vagy módosítása érdekében tüntetést szerveznek. A konkrétumokról tegnap este lapzártánk után döntöttek.
Közben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levélben fordult Sólyom Lászlóhoz, hogy az államfő fontolja meg a közoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályát. A PDSZ szerint sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, hogy a módosítás következtében előfordulhat: ugyanazért a bérért az egyik pedagógusnak tíz százalékkal többet kell dolgoznia, mint a másiknak.
Tüntetőből államtitkár. A Bokros-csomag idején bevezetett tandíj ellen 1995-ben Szegeden is tüntetést szerveztek a diákok, és ott az egyik szónok információink szerint Garamhegyi Ábel volt, aki most a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. A megmozdulás egyik résztvevője szerint igazi lázító hangú beszédet mondott az akkor még egyetemi tanársegéd, adjunktus Garamhegyi.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
