A laikusok számára a legutóbbi időkig nem sokat mondott az a fogalom, hogy „őssejtterápia”. Egészen addig, míg ki nem tört az újszülöttek köldökzsinórvérének levétele körüli jogi háború. De mi is az az őssejt, és mire lehet jó? Ahogy Páli Jenő, az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet kutatója, a Semmelweis Egyetem Biokibernetika Kutató és Fejlesztő Kft.-jének ügyvezető igazgatója mondja, az őssejtek olyan osztódásra képes sejtek, amelyekből különböző hatásokra különféle sejtek, szövet-alkotóelemek alakulhatnak ki. Az embrionális őssejtekből elméletileg a szervezet bármilyen sejttípusa kialakítható. Ahogy távolodunk az időben az embrionális állapottól, a lehetőségek szűkülnek. Az őssejtek egész életünkben megtalálhatók a szervezetünkben azokon a területeken, ahol szükség van a folyamatos regenerációra. Így a csontvelőben, a szaglóhámban, a szőrtüszőkben, a bőrben, a bélben, a vérben, a szemben a szaruhártya és az ínhártya határán. Ám ezek már erősen specializáltak. Az újszülött köldökzsinórvérében lévő őssejtek azonban még sokrétűen alakíthatók. Éppen ezért kezdtek el ezzel kísérletezni a 80-as évek végén Amerikában. Az áttörés a 90-es évek végén következett be, amikor is létrehozták az első emberi embrionális őssejtvonalat. Ez gyakorlatilag egy kiválasztott sejtcsoport ellenőrzött, folyamatos továbbtenyésztését jelenti, és amelynek egyes kiemelt részeivel tudományos és terápiás kísérleteket folytathatnak világszerte.
George Bush színre lépése véget vetett a fejlődésnek. Az ezredforduló táján megszűnt az újabb embrionális őssejtvonalak létrehozásának szövetségi támogatása, és ezzel nemcsak a tekintélyéből veszített, hanem anyagilag is nehéz helyzetbe került a tudományág. A vezető szerepet hamarosan átvette Kína, Mexikó, Oroszország, Ukrajna, Szingapúr, Brazília. Ezekben az országokban a törvények lehetővé teszik, hogy az őssejtkísérletek eredményeit emberek gyógyítására is felhasználják. Páli Jenő elmondta, számára az egyik legmeggyőzőbb élmény az volt, mikor az őssejtterápián átesett cukorbetegeket látta, akiknek sikerült megmenteni amputálásra ítélt végtagjait. – Felkavaró élmény volt látni, hogy az elhalóban lévő, fekélyes lábszár újra megtelik élettel – elevenítette fel a tapasztaltakat.
Túl sok az előítélet
Az őssejtekkel folyó kísérleteket számos megalapozatlan előítélet övezi – mondja Páli Jenő utalva arra az elterjedt közvélekedésre, hogy a tudósok a kísérletek céljaira embriókat használnak fel. Ugyan ez is egy lehetőség, ami valóban komoly etikai aggályokat vet fel, de – ahogy Páli Jenő mondja – a kutatások és terápiák gerincét a köldökvérrel és a betegek saját őssejtjeivel folyó gyógyítás adja.
Köldökzsinórvér a terápiához
– Kínában, ahol én jártam, általában felnőttőssejtekkel dolgoznak. Idegrendszeri sérültek esetében például az agyból, biopsziával vesznek szövetmintát, tisztítják az őssejteket, majd szaporítják, és visszaadják a betegnek. Használják a köldökvérmintákat is. Átlagban minden tizenegyezredik embernek hasonló az immunológiai felépítése, ami a köldökvér eredményes használatának feltétele. Kínában a kisbabák születése után elraktározzák a köldökvért: milliárdos a népesség, a már most több tíz milliós köldökvérbankban biztosan lehet találni minden betegnek legalább négy olyan mintát, ami megfelelő, és elegendő a kezeléshez. A leukémia esetében alkalmazott csontvelő-átültetés sem más, mint őssejtterápia – hívta fel rá a figyelmet a fiatal kutató, aki úgy véli: a tiltások előbb-utóbb erejüket fogják veszíteni az eredmények és ebből következően a társadalmi nyomás miatt. Kínában például vannak már magyar betegek is – akik meg tudják fizetni a mintegy 20 ezer dolláros összköltséget. A Nan Shan kórházban Shenzhenben külön osztályt nyitottak a külföldi betegeknek – meséli Páli Jenő. Főként itt folyik a kezelésük. Nagyrészt idegrendszeri és gerincvelősérültekkel – azaz különböző fokban lebénult emberekkel – foglalkoznak, a páciensek többsége gyerek. Itt elsősorban köldökzsinórvért használnak a terápiához. Intravénás és a gerincvelő-folyadékba adott két-két injekcióból áll a négyhetes kezelés, amelynek egyes hatásai gyorsan, már egy-két héten belül jelentkezhetnek. Ekkor a már meglévő idegsejtek működésbe kapcsolása történik. A lassabb folyamat, az őssejtek további differenciálódása, beépülése, újabb kapcsolatok kialakulása 2–3 hónapig is eltarthat. A kezelést aztán az eredménytől függően többször meg lehet ismételni. Ezen a klinikán járt egy magyar család, akik gyermekükkel idén ősszel már harmadszorra kapják meg az őssejtterápiát. A kislány egy szülészeti műhiba következtében, súlyos nagyagyi károsodást szenvedett. Az agyszövet jelentős része elpusztult.
Egyre kevesebb a kétely
– Ez a kislány már képes szótagokat kimondani, reagál a szüleire, rájuk mosolyog, jobb testtartást produkál. Egy másik páciens, egy balesetben nyakától lefelé megbénult kínai kislány a kezelések után ma már a karját tudja mozgatni, képes megfogni a ceruzát, és a hasáig visszatért a bőrérzékelése is. Az őssejtterápia azonban csodákra nem képes – ezt mindig hangsúlyozzuk. És az is tény: ilyen esetekben, idegrendszeri sérüléseknél nem lehet kimondani százszázalékos biztonsággal, hogy éppen az őssejtterápia használt. Egészen váratlan dolgok történhetnek. De egy súlyosan fekélyesedő, diabéteszes végtag esetében, amit sikerül megmenteni az amputálástól, már jóval kevesebb a kétely. Az elhaló végtag biztos, hogy önmagától nem gyógyul meg – mondja, hozzátéve azt is: természetesen az őssejtterápiáról, esetleges mellékhatásairól még nincsenek megbízható adatok, a módszer kísérleti stádiumban van. Valóban létező veszély lehet, hogy a bejuttatott őssejtek osztódása valamiért kikerül a szervezet biológiai kontrollja alól, és daganatképződés indul meg. Éppen ezért az őssejtterápiát egyelőre azoknál a betegeknél etikus használni, akik életminőségének javítását, életük meghosszabbítását más, bevett módszerekkel már nem lehet elérni. Ígéretes kísérletek folynak például az infarktust követő szívizomelhalások kezelésében is. Az őssejtterápia Páli Jenő szerint a XXI. század orvostudományának meghatározó ága lehet.
Nemrégiben megnyert egy újabb pályázatot állatkísérletes őssejtkutatásra, a baleseti kórházban pedig éppen mostanában indítanak be egy őssejtkutató laboratóriumot. De – ahogy mondja – bőven van munka, a tudományág a benne lévő lehetőségek kiaknázásának még csak a legelején jár. Éppen ezért nagy lehetőség Magyarország számára, ha a kínai kutatási központ itt telepszik meg, és a magyar tudósok közvetlenül be tudnak kapcsolódni e tudományág fejlődésének fősodorjába.
S hogy mi fogta meg leginkább Kínában? Az, hogy ott milyen természetességgel képesek összeegyeztetni az ősit és az újat. A legmodernebb őssejtterápia mellett a betegeket akupunktúrával, különféle masszázsokkal, gyógynövényekkel is kezelik kiegészítésképpen. De ez a szemlélet – az új és a régi problémamentes összekapcsolása – nemcsak az orvostudományt, de az ott élők mindennapjait is jellemzi.
– A kínaiak habozás nélkül átveszik a nyugati civilizációk vívmányait, eszükbe sem jut, hogy nemzeti identitásuk miatt aggódjanak. A futurisztikus üvegpaloták tövében ott a régi buddhista szentély, az ősi módon élő szerzetesekkel. Ebben a magabiztosságban szerepe lehet annak is, hogy Kína a világ legnagyobb országa, és ezt a kínaiak nagyon is tudatosan élik meg: történhet bármi, akkor is ők az erősebbek…
Novemberben delegáció érkezik Magyarországra, hogy tájékozódjanak az őssejtkutató központ létrehozásának lehetőségeiről. A többi már csak rajtunk áll…
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
