Ismét emelkedik a munkanélküliség

Úgy tűnik, hazánkban csak a választási időszakban csökken az állástalanok száma, hiszen tegnap az év eleji beszámolókkal szemben immár a második egymást követő negyedévről közölt növekvő munkanélküliségi adatokat a KSH. A 2006. június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3,946 millió, a munkanélkülieké 314 ezer fő volt, ami 7,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.

Miután idén februárban 7,8 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a választások előtti időszakban mérsékelten csökkenő munkanélküliségi rátáról számolt be. A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentései szerint a munkanélküliségi ráta a februári szintről áprilisra 7,5, majd júniusra 7,2 százalékra esett vissza. Az unió által követelt, valós adatokon nyugvó konvergenciaprogram leadási határidejének közzétételével azonban a ráta ismét látványosan kezdett emelkedni. Olyannyira, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tegnap az idei június–augusztusi időszakra vonatkozóan már 7,4 százalékos rátáról volt kénytelen beszámolni, ami 0,2 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mért mutatónál A vizsgált időszakban átlagosan a 15–74 éves népesség alig 55 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, mely arány a munkavállaló korúak esetében 65 százalékos volt. Ezzel az adattal az unióban továbbra is sereghajtók vagyunk, bár a foglalkoztatáspolitikai területen hazánk egyik legfőbb vállalása az volt, hogy növeli a munkaerőpiacon dolgozóként vagy legalább munkanélküliként megjelenők arányát. A vizsgált időszakban 29 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatotti létszám elérte a 3,946 milliót – olvasható a KSH tegnapi gyorsjelentésében. Amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal ragaszkodna a szakmai pontossághoz, nyilvánvalóvá tenné, hogy a foglalkoztatotti létszám változása nem haladja meg a statisztikai hibahatárt.
A munkanélküliek 21,2 százaléka egyébként a 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportra jellemző munkanélküliségi ráta 19,5 százalék volt, ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek közel fele egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,8 hónapnak felelt meg.
A munkaerő-piaci elemzők szerint a megszorítócsomag következtében egyértelműen csökkenni fog a foglalkoztatás, mind a költségvetési, mind a versenyszféra területén, mivel a közszférában 25-30 ezres leépítés várható, a versenyszféra pedig a megnövekedett adó- és járulékterhek, illetve a csökkenő kereslet miatt kényszerülnek létszámleépítésre. Pedig a kormány korábban az uniónak benyújtott foglalkoztatáspolitikai stratégiájában még a munkaerőköltségek fokozatos csökkentését, illetve a kis- és közepes vállalatok támogatását ígérte a magasabb foglalkoztatási szint elérése érdekében.