Jelen pillanatban – a Molon kívül – körülbelül kilenc társaság keres földgázt vagy kőolajat Magyarországon. Számukat csak becsülni lehet, mert meglepően gyakran olvadnak egymásba, válnak szét vagy cserélnek gazdát, és ez bizonytalanná teszi nyomon követésüket. Az azonban biztos, hogy tényleges kitermeléssel közülük csupán a kanadai Winstar büszkélkedhet, a többiek egyelőre nem jutottak túl a kutatási vagy a termelés-előkészítési fázison. A Winstar a Somogy megyei Törökkoppány közelében lévő bányatelkéről az elmúlt években összesen 31 millió köbméter földgázt hozott a felszínre. Ez csupán elenyésző töredéke az éves szinten több mint 14 milliárd köbméteres magyar gázfogyasztásnak.
| 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | |
| Feketekőszén (millió tonna) | 0,75 | 0,57 | 0,73 | 0,67 | 0,27 | 0,00 |
| Barnakőszén (millió tonna) | 5,70 | 5,26 | 4,59 | 4,04 | 4,58 | 2,44 |
| Lignit (millió tonna) | 7,90 | 8,04 | 7,57 | 8,56 | 8,80 | 8,31 |
| Kőolaj (millió tonna) | 1,10 | 1,06 | 1,05 | 1,13 | 1,08 | 0,95 |
| Földgáz (milliárd köbméter) | 3,60 | 3,58 | 3,39 | 3,09 | 3,21 | 3,17 |
| Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium | ||||||
Kérdés, milyen reményekkel vág bele bárki is a magyarországi kutatásba, kitermelésbe. Magyarország a 80-as évek közepén világbanki pénzből átfogó geológiai vizsgálatokat végzett el kőolaj és földgáz után kutatva, és az eredmény lehangoló volt. Számottevő mező nemigen rejtőzik már a föld alatt, legalábbis elérhető mélységben, gazdaságos kitermelési lehetőségeket kínálva biztosan nincs már komolyabb szénhidrogénvagyonunk – ezt állapította meg a kutatás. Csakhogy azóta annyit fejlődött a technológia, hogy jóval nagyobb mélységből képesek az olajtársaságok felszínre hozni a gázt és az olajat, s az energiahordozók áremelkedése miatt ez meg is éri nekik. Ezért a kutatók az elmúlt években olyan területekre is visszatértek, ahonnan korábban már levonultak. Ilyen például az amerikai Falcon Oil Ltd. makói fúrása, ahol korábban elképzelhetetlen mélységben, hatezer méterrel a felszín alatt kutatnak gáz után, és nem is reménytelenül. Az előzetes vizsgálatok alapján a megcélzott két mező összesen 49 milliárd köbméternyi földgázt rejt, ami az éves hazai összfogyasztás három és félszerese. A nagy kérdés csak az, ebből mennyit lehet kitermelni. Azt maga a Falcon is elismeri, hogy ebben a mélységben szélsőségesek a viszonyok, a felhozatalra váró gáz hőmérséklete pedig meghaladja a kétszáz Celsius-fokot. Ez az általunk megkérdezett szakértők szerint akár azt is jelentheti, hogy az értékes fűtőanyag ma még nem termelhető ki gazdaságosan.
A Falcon nemrégiben azt közölte honlapján, hogy a külföldi kutatások nyomán eddig feltárt hazai földgázvagyon olyan nagy, hogy abból bőven ki lehetne elégíteni az ország egész éves fogyasztását, és még exportra is futná belőle. A minden hivatalos becsléssel szöges ellentétben álló, s a Figyelő című hetilap legutóbbi számában is közzétett információ gyorsan lekerült a társaság honlapjáról, cikkünk megírásának pillanatában már fellelhetetlennek bizonyult. Szakemberek szerint nem véletlenül, a Falcon ugyanis valószínűleg vagy nagyon túlbecsülte a számokat, vagy pedig nem tisztázta, hogy földtani, kitermelhető vagy ipari gázvagyonról szólt-e a beszámoló. Egy másik verzió szerint ugyanakkor lehet, hogy igaza van a Falconnak, de azért a titkolózás, mert az itt tevékenykedő cégek a kitermeléssel szeretnék megvárni a jövő év közepét, vagyis a teljes gázpiaci nyitás időpontját.
Az állami geológiai szolgálat becslései szerint nem nagyon reménykedhetünk már komolyabb gázmezők feltárásában, a hazai kitermelés lassan teljesen leáll majd. Nem sokkal optimistább a Mol sem. Az olajtársaság, bár most írt alá egy szerződést a horvát–magyar határ alatt húzódó, reménybeli gázmező közös feltárására az INA-val, arra számít, hogy kutatásai nyomán legfeljebb az évek óta tartó tendencia üteme lassítható, ám maga a csökkenés megállíthatatlan.
