Trükkök vannak a mostani konvergenciaprogramban is, így már decemberre ki fog derülni: a Brüsszelnek elküldött számadatok túl optimisták, és semmiféle kockázatelemzés nem készült melléjük – jelentette ki tegnap Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki lapunknak nyilatkozva rámutatott: a konvergenciatervben nem szerepelnek a magánszféra bevonásával készülő PPP-programok, így például az állami megrendelésre épülő börtönök és kollégiumok kiadásai. Varga szerint nem tartalmazza a konvergenciaprogram a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. privatizációjából származó bevétel sorsát sem. A trükkös elszámolás módszereihez sorolta az ellenzéki politikus a pénzforgalmi és eredményszemléletű kimutatások vegyes alkalmazását, a két kimutatás különbözőségeit ugyanis arra használja fel a kormány, hogy kommunikációjában mindig a jobb eredményt hangsúlyozza. Kommunikációs manőverezésnek nevezte Varga ezenkívül azt, hogy a Pénzügyminisztérium rendre a parlament által elfogadott éves finanszírozástól eltérő előrejelzéseket tesz közzé, hogy aztán minden hónapban be tudja jelenteni: a saját várakozásaihoz képest jobban alakult a bevételek és kiadások egyenlege.
Cáfolta Varga Mihálynak a konvergenciaprogramról szóló megállapításait Kóka János, aki a köztévé tegnap reggeli adásában így fogalmazott: Magyarország előtt egyetlenegy lehetséges közgazdasági pálya van, ez pedig az, amit a konvergenciaprogram felrajzol. A dübörgő gazdaságot bemutató fizetett hirdetések létjogosultságát firtató kérdésre a gazdasági miniszter azt válaszolta: hirdetései arról szóltak, hogy a gazdaság kiválóan teljesít, áramlik be a működő tőke, ugyanakkor „az állam, a költségvetés, az állami szféra rossz helyzetben van”.
Csődhullámok fenyegetnek. A konvergenciaprogram alapvetően változtatta meg a magyar gazdaság kilátásait: miközben az államháztartás pozíciója látványos javulást mutathat, a gazdaság jelentősen lelassul, az infláció gyorsul, a bérek vásárlóereje visszaesik, és a munkanélküliség megugrik – állapítja meg a Takarékbank tegnap közzétett értékelése, amely szerint a megszorító intézkedések felerősítik a feketegazdaságot és az adóelkerülő magatartást, hazánk versenyképességét pedig nagymértékben lerontják. A pénzintézet úgy látja, a gazdasági növekedésnek a kormány által várt gyorsulása a jelenlegi feltételek mellett nehezen lesz elérhető a megszorítások utáni időszakban. A lakossági jövedelmek jelentős csökkenése miatt a háztartások fogyasztása mérséklődik, ami ugyan kedvezően hat a külkereskedelmi mérlegre, de csökkenti a belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalkozások keresletét. Ez a folyamat a vállalkozói terhek növekedése mellett egyes szektorokban csődhullámokat gerjeszthet. A lakossági kereslet viszszaesése már most érezhető az autóeladások alakulásában és az építési engedélyek csökkenő számában – mutat rá a jelentés. (K. T. L.)

Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban