Kerekasztal-beszélgetést tart ma a belgyógyász és a reumatológiai szakma szakértőinek részvételével a csontritkulás pénteki világnapja alkalmából az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete.
Az életkor előrehaladtával nő a csontritkulás megjelenésének valószínűsége. Míg az ötvenéves nők harminc százalékánál következhet be, addig a nyolcvanévesek korcsoportjában már igen magas arányban (70 százalék) jöhet létre csípő-, deréktáji, gerinc- vagy alkartörés. Magyarországon a mozgássérültek harmada (körülbelül 30 százaléka) csontritkulás miatt lett tartósan fogyatékos. Az érintettek 65 százaléka 55 éves kora után vált véglegesen mozgáskorlátozottá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek az emberek már jóval a nyugdíjkorhatár előtt elvesztették munkaképességüket, súlyos terhet róva ezzel az amúgy is alulfinanszírozott ellátási rendszerre.
Az osteoporosis az egyik „legdrágább” krónikus betegség. A törések kezelésének költségei direkt (kórházi ellátás, kórházi rehabilitáció, járóbeteg-szolgáltatás, hosszú távú szanatóriumi kezelés) és indirekt (szövődmények további kezelése, szociális kiadások, családi többletköltségek) részből állnak össze. Hazánkban 1999-ben 11 milliárd forintba került a csontritkulásban szenvedők kezelése, ez az összeg napjainkra többszörösére emelkedett. Ehhez járulnak még a leszázalékolások költségei, valamint a munkaképtelenség miatt keletkező adóbevétel-csökkenés.
origo.hu
Kiderült, ki lesz Gyurcsány Ferenc utódja
