Csak 39 kórház ússza meg a leépítést

Nyolc intézménnyel bővült az úgynevezett súlyponti, azaz kiemelt kórházak száma a parlament hétfői döntése értelmében. A kormánypárti többség kizárólag azoknak a kórházaknak adott „kegyelmet”, amelyek a koalíciós javaslatcsomagban szerepeltek; az ellenzéki kezdeményezéseket nem szavazták meg.

Érintetlenül hagyta a hétfő esti parlamenti szavazás a kormány által támogatott ajánlatot a kiemelt (súlyponti) kórházak köréről. Vagyis a kórházi dolgozók, szakmai szervezetek, fővárosi és vidéki lakosok heves tiltakozásai, fideszes demonstrációk és intenzív kormánypárton belüli lobbizások ellenére végül több kórház sem került be „Noé bárkájába”, csak az a nyolc, amely a kabinet és az egészségügyi bizottság kormánypárti többsége által támogatott módosító indítványban szerepelt. Ezek: vidéken a soproni, a karcagi, a siófoki kórház, Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky, az Uzsoki, a Szent János, a Szent Imre, valamint a Jahn Ferenc nevét viselő kórház. Így összesen harminckilenc egészségügyi intézmény ússza meg egészen vagy részben a leépítést, osztálybezárást vagy teljes megszüntetést, a kizsuppoltatást, a kárukra és a betegek kárára történő ingatlanbizniszeket. Mindazt, amit finoman a kórházrendszer strukturális átalakításának neveznek az MSZP és az SZDSZ szakpolitikusai. Csak a súlyponti kórházak fogadnák a daganatos betegeket; szívműtétért, szervátültetésért is ezekbe kell elutazni – akár 50 kilométerről is – a betegeknek vagy látogató hozzátartozóiknak. Katasztrófa vagy járvány fellépése esetén csak a szóban forgó kiemelt kórházak lesznek képesek és illetékesek ellátni a szükséges szolgáltatásokat. Mindez annak a jegyében, amit a szaktárcavezető oly gyakran hangoztat: a betegnek – szerinte – nem az számít, hogy lakóhelyéhez menynyire közel látják el, hanem az ellátás színvonala. A regionális egészségügyi tanácsokra bízzák a többi – a jövőben területinek (le)minősített – kórházak sorsát. Úgy tűnik, a Molnár Lajos vezette egészségügyi tárca a „vesztesek” közül több mint huszonötnek szán kegyelemdöfést, azaz ezekben megszűnne az aktív ellátás. Budapesten például a Sportkórház – amelyre vonatkozóan hiába kértek miniszterelnöki „kegyelmet” az olimpiai bajnokok –, a Szent Rókus, a Schöpf-Mérei, a Szent Ferenc és a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a soproni állami szanatórium esetében fontolgatják a teljes aktív kapacitás megsemmisítését. Úgy tűnik, immár semmi nem állhat annak útjában, hogy 60 ezerről 44 ezerre csökkenjen az aktív kórházi ágyszám, ám 20 ezerről 27 ezerre változik a kialakítandó krónikus férőhelyek száma.
A kormánykoalíció szavazógépe annak ellenére működött hétfőn, hogy jó néhány szocialista országgyűlési képviselő lobbizott azért, hogy a településén, körzetében található kórház bekerüljön az „elit” intézmények közé. Nem kizárt, hogy végül – különösen, hogy látták a központosított hatalmi hajthatatlanságot – engedniük kellett a frakciónyomásnak, a „helyi érdek”, illetve saját hosszú távú választási érdekük, politikai karrierjük ellenében.

Mikola az ingatlanbizniszről. Óriási ütemű ingatlanbiznisz kezdődött és folyik az egészségügyben, az új tőketulajdonosok rászabadultak a közvagyonra – jelentette ki Mikola István. A fideszes szakpolitikus kiemelte a Szabolcs utcai kórházat, amely jogutód nélkül szűnik meg, a telket pedig – szerinte – a kormányzati negyed kialakítására használják majd fel. A törvénytervezetek szerint ha egy egészségügyi intézmény megszűnik, az ingatlan árának ötven százalékát kell visszaforgatni az egészségügybe, jogutód nélküli megszűnés esetén pedig semmit. Emlékeztetett, hogy a Fidesz azt javasolta: bármilyen módon szűnik is meg egy egészségügyi intézmény, értékének száz százalékát forgassák vissza a rendszerbe. Mikola aggodalmát fejezte ki az Országos Idegsebészeti Intézet Amerikai úti palotája, a Pszichiátriai Intézet lipótmezei épülete, a gerincsebészeti központ, a Sportkórház, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, illetve az összes egyházi fenntartású egészségügyi ingatlan miatt. Ezekkel az intézményekkel ugyanis a jövőben nem számol a kormányzat – fűzte hozzá.
A folyamatokat úgy jellemezte: „átgondolatlan akciózás az egészségpolitikában, kapkodó arroganciával vegyítve, nyilvános értetlenség, szellemi szélcsend és manipuláció”. Emellett „gátlástalan, arcpirulás nélküli hazudozásnak” nevezte a kormány reformmal kapcsolatos kommunikációját. Arról is beszélt, hogy „nyomul a gazdasági miniszter és az öccse”, aki informatikai cégeket vásárol fel, és ők szállítják majd a gyógyszertáraknak és az orvosi szolgáltatóknak az informatikai rendszert. „Még ki sem hűlt a köztársasági elnök aláírása a gyógyszerbiztonsággal foglalkozó törvényen, a miniszter kabinetfőnöke a miniszter érdekeltségével Ferihegyen gyógyszertár alapításra kért engedélyt” – tette hozzá. A Fidesz név szerinti szavazást kezdeményez a kórháztörvényről szóló december 18-i végszavazáskor.