Át kell gondolnia a romániai magyar elitnek a kisebbségben lévő magyar közösség és a modernizáció viszonyát, és cselekvési program keretében hatékonnyá, versenyképessé kell tennie a jórészt meglévő magyar intézményrendszert – tartalmazza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megrendelésére készült, Népesedési perspektívák című tanulmánykötet. Az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt, húsz- és harmincéves időtávra történő számítása meglehetősen riasztó perspektívát vetít előre. A Csata István és Kiss Tamás szociológusok által végzett kutatás szerint a jelenleg másfél milliós romániai magyarság száma 2022-re 1,1 millió, 2032-re pedig egymillió főre csökken, ami harminc év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A felmérés alapján a magyar népesség csökkenésének három oka van: a természetes népmozgalom, a migráció és az asszimiláció. A számítás az erdélyi magyar társadalom vészes elöregedését mutatja: míg a 65 év fölöttiek száma 3,4 százalékkal növekszik, addig a 0–19 éveseké 43,6, a 20–64 éveseké 33,4 százalékkal csökken. Jelentős apadás várható a gyermeklétszám terén is: 2022-re 25, 2032-re 34 százalékkal kevesebb magyar gyermek születik majd Romániában, ami többek között azzal magyarázható, hogy a termékeny korú női népesség harminc éven belül 47 százalékkal apad.
A kutatás szerint az erdélyi magyarság elöregedését először az 1987–1992 közötti elvándorlási hullám gyorsította meg, amikor közel százezer, döntően fiatal magyar hagyta el az országot. A Magyarországra 1987 és 2004 között bevándorolt 343 ezer személy mintegy 53 százaléka romániai (döntő többségük magyar), ráadásul 2002 óta az anyaországban hivatalosan letelepedők éves száma meghaladja az 1992–2002 közötti átlagot. Nehéz évek várnak az erdélyi magyar felsőoktatásra is: a 2008–2009-es tanévvel kezdődően 40 százalékkal csökken az egyetemista korú magyar diákok száma Romániában. Ennek oka, hogy az abortusztilalom feloldásával 1989 és 1993 között ugyanebben az arányban esett viszsza a születések száma, és ez fokozatosan vonul végig a különböző oktatási szinteken. A társadalomkutatók éppen ezért azzal számolnak, hogy a magyar felsőoktatási rendszer a jelenlegi helyszámokkal nem lesz fenntartható a jövőben. Az elvándorlás és a népesség hátrányos korszerkezete mellett az asszimiláció is jelentősen hozzájárul az erdélyi magyarok apadásához. Az asszimilációs veszteség elsősorban a vegyes házasságokon belül keletkezik, ahonnan a gyermekek többsége – mintegy kétharmada – a többségi identitáshoz, kultúrához kapcsolódik. Miközben a tanulmány szerzői megállapítják: céljuk nem a nemzethalál víziójának árnyalása volt, következetes népesedéspolitikával, tartós és kiszámítható támogatásokkal elérhető a gyermekszám növelése, az elvándorlást pedig országos szinten a gazdasági fellendülés megállíthatja. A kolozsvári szerzőpáros úgy véli: a székelyföldi önkormányzatok kedvezményekkel ösztönözhetnék a gyermekvállalást.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
