Hamisítás és reform

A reformnak nevezett pénzbehajtás két mozgatórugója a pénztelenség és a gátlástalanság – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a gazdakörök szombati hódmezővásárhelyi küldöttgyűlésén.

Bálint József
2007. 03. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rendkívül fontos, gazdákat érintő kérdésekben várhatók döntések a következő hetekben, hónapokban – jelentette ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) küldöttgyűlésén az érdek-képviseleti szervezet elnöke, Jakab István. Véglegesen átalakítják a magyar mezőgazdaság szerkezetét. Többek között az is eldől, hogy a kormány a versenyképesség bűvöletében a nagyüzem mindenhatóságát támogatja, vagy tudomásul veszi, hogy a termőföld 55 százalékát még ma is a családi méretű gazdaságok művelik, s hajlandó lesz az őket megillető támogatásokat megadni. Kiderül majd, lesz-e program és kiknek a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztésére, a termelők kapnak-e támogatást a piacra jutáshoz.
*
A következő hónapokban arra is fény derül, tud-e az agrárkormányzat élhető vidéket teremteni. Jakab István nyomatékosította: a Magosz azt a mezőgazdaságot tekinti sikeresnek, amelyben nem a máshol megszerzett jövedelmet vagy a családok megtakarított pénzét kell felhasználni. A Magosz elnöke szerint a kisvárosok, a falvak és a tanyák a rendszerváltozás legnagyobb vesztesei.
Jakab István komoly kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Sajnálatos, hogy mindmáig nem sikerült elérni: versenytársainkhoz hasonlóan az uniós támogatásokat nálunk is fizessék ki az adott gazdasági év végén. Felrótta továbbá, hogy nem valósult meg a mezőgazdaságban a korai nyugdíjazás, pedig az agrárdemonstráció után kötött megállapodás szerint erre már tavaly január 1-jétől sort kellett volna keríteni. Most birtokátadási programmal hitegetik azokat, akik a nyugdíjra igényt tartanának. Jakab István szerint nagy hiba, hogy a falugazdász-hálózatot júniusban felszámolják.
A Magosz elnöke felszólította a kormányt, hogy a jelenlegi elfogadhatatlan földértékesítési gyakorlatot szüntesse meg. A gazdakörök kezdeményezik az eddig eladott nagyobb állami birtokok értékesítésének újbóli ellenőrzését. Ugyanakkor követelik, hogy a kormány biztosítson lehetőséget a nemzeti agrár- és vidékfejlesztési stratégiai tervben lévő források felhasználásának nyomonkövetésére. Azt is elvárják, hogy a kabinet tegyen eleget a költségvetésben vállalt kötelezettségének, és fizesse ki a gazdáknak jogszerűen járó forrásokat, különös tekintettel az uniós területalapú kifizetések visszamenőleg elvont 25 milliárd forintos nemzeti kiegészítő támogatására. A Magosz mindezek mellett továbbra is igényt tart arra, hogy képviselőt delegáljon a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottságába.
A küldöttgyűlésen részt vevő Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ígéretet tett arra, hogy kezdeményezi a parlament illetékes bizottságánál: a Magosznak legyen képviselője az említett felügyelőbizottságban. Az agrártárca vezetője leszögezte, ha nem tudja teljesíteni a gazdatársadalomnak tett ígéreteit, akkor megválik miniszteri bársonyszékétől.
Orbán Viktor felszólalásában szemléletes párhuzamot vont a reformok és a tablettás borok között. Feltette a kérdést: vajon reformnak lehet-e nevezni a borhamisítást? Ha úgy értelmezzük a kérdést, ahogyan a jelenlegi kormány, akkor igen. A jelenlegi reformok ugyanis költséghatékonyságot jelentenek. A maga szempontjából nézve a tablettából készített bor is költséghatékonyságot jelent, hiszen a legkisebb ráfordítással óriási haszonra lehet szert tenni. Nos, ez az út vezet a tablettás reformhoz, amivel csak az jár jól, aki kikeverte – jelentette ki a Fidesz elnöke. A reformot másként kell értelmezni, annak jótékony hatással kell lennie a vidéki települések életére. Ehelyett a falvakat elmúlásra akarják kárhoztatni. Ami most történik Magyarországon, az pont az ellenkezője annak, ami Európában tapasztalható. Orbán Viktor szerint ma is velünk élnek a mögöttünk lévő hatvan év magyar agrárpolitikájára jellemző rossz alapelvek. A gazdák már nem képesek arra, hogy sok olyan évet túléljenek, mint amilyeneket az utóbbi esztendőkben megtapasztalhattak. Ha ez így megy tovább, akkor amit nem lehetett elérni a téeszesítéssel, azt most a sokkal kifinomultabb és ravaszabb piacgazdasági eszközökkel valósítják meg. Vagyis felszámolják a gazdavilág tekintélyes részét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.