Többek között hazatelepülési segély folyósításával próbálja elérni a bukaresti kormány az ideiglenesen külföldön munkát vállaló román állampolgárok hazatérését. A Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet nemrég tárcaközi munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata támogatási koncepciót kidolgozni a belföldön némi gúnnyal „eperszedőknek” nevezett román vendégmunkások hazacsalogatására. Hivatalos adatok szerint kétmilliónál is több román állampolgár dolgozik átmenetileg külföldön, számuk azonban becslések szerint eléri a hárommilliót is. A román stratégia részeként első lépésben pontosan meg kívánják állapítani a külföldön dolgozók számát, átlagbérezésüket, a foglalkoztatási ágazatokat; ezt követően ágazatokra lebontva felmérik a romániai munkaerőpiac igényeit, a belföldi bérezési szintet. Bukarest többrétű kedvezményt kíván nyújtani a hazatelepülő munkavállalóknak: felvilágosító kampányt indít az „eperszedőknek” a belföldi munkalehetőségekről, támogatná önálló vállalkozások létesítését, díjmentes továbbképzést szervezne. Gazdasági elemzők egyelőre szkeptikusak a kezdeményezés sikerét illetően, szerintük ugyanis még a nyolcszázalékos növekedést produkáló román gazdaság sem lesz elég csábító a külföldön dolgozóknak, hogy nyugati jövedelmüket felcseréljék a 270 eurós romániai átlagbérrel. Arról nem is beszélve, hogy a bukaresti jegybank adatai szerint tavaly a romániai vendégmunkások 4,8 milliárd eurót küldtek haza, ami 31 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest.
Tény viszont, hogy Romániában égető munkaerőhiány tapasztalható például az építőiparban, ahol becslések szerint legalább 300 ezer szakképzett dolgozóra szükség. A mérleg helyrebillentését célozza Bukarest határon túli politikája is, a román kormány ugyanis azt reméli, hogy a közel egymillió moldovai személy állampolgárság-igényének pozitív elbírálásával egy időben munkaerőpiacát is erősíti. Ugyanakkor Románia január elsejei csatlakozása óta számos példa bizonyítja, hogy egyre több magyarországi munkavállaló keres munkát a szomszédos országban. A jelenségre a napokban Winkler Gyula romániai kereskedelmi miniszter is felhívta a figyelmet. Az Arad megyei Ópécskán megtelepedett Silmet Románia Kft. olasz tulajdonosa például nemrég a határ túloldalán lévő Battonyán mérte fel a munkaerőpiacot néhány hónap múlva beinduló autóalkatrész-gyártó üzeme számára. Antal Péter, a tizennégyezer lelkes partiumi város alpolgármestere lapunknak elmondta: a kétszázalékos munkanélküliséget regisztráló településen mintegy félezer kereskedelmi társaság működik, többek között emiatt kevés a szabad szakképzett munkás. A Karsai József szocialista országgyűlési képviselő, polgármester irányította Battonyán azonban húszszázalékos a munkanélküliségi ráta, miután korábban 1600 alkalmazott vesztette el munkahelyét a helyi gyárbezárások során. Nem véletlen tehát, hogy a pécskai munkaerő-toborzásra máris mintegy száz battonyai mondott elvileg igent.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját