Román munkáscsalogató

Átfogó stratégiával kívánja hazacsalogatni a külföldön dolgozó román állampolgárokat a bukaresti kormány, amelynek egyre több fejtörést okoz a különböző ágazatokban mutatkozó munkaerőhiány. A határ menti régiókban eközben Magyarországról csábítják át a szakképzett dolgozókat a romániai vállalkozók.

2007. 03. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többek között hazatelepülési segély folyósításával próbálja elérni a bukaresti kormány az ideiglenesen külföldön munkát vállaló román állampolgárok hazatérését. A Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet nemrég tárcaközi munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata támogatási koncepciót kidolgozni a belföldön némi gúnnyal „eperszedőknek” nevezett román vendégmunkások hazacsalogatására. Hivatalos adatok szerint kétmilliónál is több román állampolgár dolgozik átmenetileg külföldön, számuk azonban becslések szerint eléri a hárommilliót is. A román stratégia részeként első lépésben pontosan meg kívánják állapítani a külföldön dolgozók számát, átlagbérezésüket, a foglalkoztatási ágazatokat; ezt követően ágazatokra lebontva felmérik a romániai munkaerőpiac igényeit, a belföldi bérezési szintet. Bukarest többrétű kedvezményt kíván nyújtani a hazatelepülő munkavállalóknak: felvilágosító kampányt indít az „eperszedőknek” a belföldi munkalehetőségekről, támogatná önálló vállalkozások létesítését, díjmentes továbbképzést szervezne. Gazdasági elemzők egyelőre szkeptikusak a kezdeményezés sikerét illetően, szerintük ugyanis még a nyolcszázalékos növekedést produkáló román gazdaság sem lesz elég csábító a külföldön dolgozóknak, hogy nyugati jövedelmüket felcseréljék a 270 eurós romániai átlagbérrel. Arról nem is beszélve, hogy a bukaresti jegybank adatai szerint tavaly a romániai vendégmunkások 4,8 milliárd eurót küldtek haza, ami 31 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest.
Tény viszont, hogy Romániában égető munkaerőhiány tapasztalható például az építőiparban, ahol becslések szerint legalább 300 ezer szakképzett dolgozóra szükség. A mérleg helyrebillentését célozza Bukarest határon túli politikája is, a román kormány ugyanis azt reméli, hogy a közel egymillió moldovai személy állampolgárság-igényének pozitív elbírálásával egy időben munkaerőpiacát is erősíti. Ugyanakkor Románia január elsejei csatlakozása óta számos példa bizonyítja, hogy egyre több magyarországi munkavállaló keres munkát a szomszédos országban. A jelenségre a napokban Winkler Gyula romániai kereskedelmi miniszter is felhívta a figyelmet. Az Arad megyei Ópécskán megtelepedett Silmet Románia Kft. olasz tulajdonosa például nemrég a határ túloldalán lévő Battonyán mérte fel a munkaerőpiacot néhány hónap múlva beinduló autóalkatrész-gyártó üzeme számára. Antal Péter, a tizennégyezer lelkes partiumi város alpolgármestere lapunknak elmondta: a kétszázalékos munkanélküliséget regisztráló településen mintegy félezer kereskedelmi társaság működik, többek között emiatt kevés a szabad szakképzett munkás. A Karsai József szocialista országgyűlési képviselő, polgármester irányította Battonyán azonban húszszázalékos a munkanélküliségi ráta, miután korábban 1600 alkalmazott vesztette el munkahelyét a helyi gyárbezárások során. Nem véletlen tehát, hogy a pécskai munkaerő-toborzásra máris mintegy száz battonyai mondott elvileg igent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.