Bizonytalanság a Lipót betegei között

Teljes a bizonytalanság a megszüntetésre ítélt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI), a betegek és a dolgozók továbbra sem tudják, hogy mi lesz a sorsuk, hová kerülnek. Eközben – lapunk információi szerint – az épületegyüttes értékfelmérése miatt a minisztérium egyre sürgeti a gyógyító központ felszámolását, a kiürítés újabb határideje szeptember. Úgy tudjuk, a felszámolást végző miniszteri biztos, Tasnádi Zoltán lett az intézmény gazdasági igazgatója is.

Már csak 600 beteget ápolnak a Lipótmezőn, az utóbbi hetekben körülbelül 200, lehetőleg stabil családi hátterű pácienst küldtek haza, és folyik a járóbeteg-ellátás leépítése is. A kaotikus viszonyokat jól jellemzi, hogy ennek ellenére kénytelen új betegeket is fogadni a felszámolás alatt álló intézmény. Ennek oka, hogy a Lipót kezeltjei egy részének ellátására a minisztérium által kijelölt Semmelweis Egyetem kórháza egyelőre nem tudja fogadni sem a régi, sem az új betegeket, így megbízási szerződéssel továbbra is a Lipótmezőn kaphatnak ellátást a III. és a IX. kerület rászorultjai. További gondokat okoz, hogy az új rendszer szerint ha a Lipótról hazaküldött beteg állapota rosszabbodik, csak úgy kerülhet másik intézménybe, ha előbb felkeresi a háziorvost, és az beutalja a kórházba. Orvosi vélemények szerint ez mindenképpen hátrányos a beteg számára, hiszen sok pszichiátriai ápoltnak nincs betegségtudata, nem érzékeli azt, hogy kezelésre lenne szüksége. Könnyebbséget jelentene, ha közvetlenül más intézménybe lehetne áthelyezni a betegeket, de a reformintézkedések ezt nem teszik lehetővé.
Kérdéses, hogy a pszichiátriai betegek kezelésére kijelölt új intézmények képesek-e megbirkózni a Lipótmező kiürítésével járó többletterheléssel.
Az biztos, hogy az OPNI 350 dolgozójának mennie kell, de hogy hol helyezik el őket, azt még ők sem tudják. Sokan vannak az ötvenes korosztályból – egész életükben ott dolgoztak –, akik néhány év híján nem jogosultak az előnyugdíjra, és koruk miatt esélyük sincs, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Lapunk úgy tudja, ennek ellenére felsőbb helyről már világossá tették: nincs mód a méltányosságra, korkedvezményre.
Mint lapunk megírta: Lenkovics Barnabás, a leköszönt emberi jogi ombudsman a Lipótmező felszámolásával kapcsolatos jelentésében igen súlyos aggályainak adott hangot, megállapítva, hogy az átszervezés „megvalósítja a betegek, illetve az ellátási területhez tartozó lakosság tekintetében a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez fűződő alkotmányos jog sérelmének közvetlen veszélyét”. Lenkovics az Országgyűlés emberi jogi bizottsága tegnapi ülésén kifejtette, továbbra is alkotmánysértőnek tartja az OPNI átszervezését. Az a módszer és az az ütemezés, ahogyan a kormány az OPNI-t be akarja zárni, súlyos alkotmánysértést valósít meg – mondta. Matejka Zsuzsanna, az egészségügyi tárca kabinetfőnöke viszont azzal érvelt, hogy az OPNI épülete nem alkalmas a betegellátásra, gazdaságosan nem lehet működtetni.