Egyes vélemények szerint az egészségügyi tárca által kiszivárogtatott hír hátterében az áll, hogy Robert Fico kormányfő és Ivan Valentovic miniszter az év elején bejelentették, olyan törvényi hátteret akarnak kialakítani, amely alapján a magánbiztosítók sem termelhetnek osztalékra szánt nyereséget, hanem a polgárok által befizetett pénzeket kell visszaforgatniuk az egészségügybe. A dokumentum szerint a biztosítók az idén már kilenc, jövőre pedig 26 kórházzal nem kötnének szerződést, azaz kikényszerítenék a bezárásukat.
A kórházak bezárása és a kórházi ágyak további csökkentése ellen tiltakozik a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Hugyivár Imre, a párt alelnöke sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy „elfogadhatatlan beavatkozás lenne ez a bejáratott egészségügyi rendszerbe, amely minden érdeket szemmel tart, kizárva a betegekét”. Az MKP vezetői szerint „már az egészségügyi alapellátást veszélyeztetné a kórházak bezárása”, és szakértői, valamint politikai kerekasztal megszervezésére szólították fel a minisztériumot az ellátás optimalizálásáért. Hugyivár szerint a magyarok lakta vidékeken a révkomáromi, az ipolysági és a nagykürtösi kórházakat is veszély fenyegeti, de mindent megtesznek azért, hogy „a betegeknek ne kelljen 80-100 kilométereket utazniuk ahhoz, hogy alkotmányos jogukkal – az egészségügyi ellátással – élni tudjanak”.
Közben lassan elcsitulnak a párt körüli viták a sajtóban, amelyeket a márciusi tisztújító közgyűlés váltott ki. Ehhez talán az is hozzájárult, hogy a statisztikai hivatal április első tíz napjában elvégzett felmérése szerint az MKP népszerűsége a márciusi adatfelvételhez képest 1,3 százalékkal nőtt, s immár újra 10,4 százalékos a közkedveltségi indexe. Egyértelmű hát, hogy a szlovák sajtó nem ismerte jól a szlovákiai magyar viszonyokat, amikor azt jósolta, hogy Bugár Béla „megbuktatása” jelentősen csökkentheti a párt népszerűségét.

Más ügyekkel is összefügghet a svéd testvérek eltűnése Baranyában