Megsokszorozódik az egymásnak való károkozás, sőt talán a kölcsönös megsemmisítés fenyegetése – hangoztatta Vlagyimir Putyin azt a kifejezést, (angolszász rövidítéssel: MAD), amelyre a hidegháborús világrend épült, majd így folytatta: ez nem pusztán védelmi rendszer, hanem az amerikai atomarzenál része, és látni kell, hogy sarkalatos módon megváltoztatja a katonai biztonsági helyzetet Európában. A szovjet katonai gondolkodásmód átvételének azzal is tanúbizonyságát adta, hogy kijelentette: „Számunkra ez ugyanannyi, mint a Pershing rakéták telepítése volt, a fenyegetés teljesen ugyanolyan.” Az orosz elnök arról már nem tett említést, hogy a NATO – még a nyolcvanas évek elején – azt követően döntött a Pershingek telepítéséről, hogy a Kreml SS–20-as, közepes hatótávolságú rakéták tömegét telepítette Közép-Európába, többek között éppen Csehországba. Putyin azonban nem érte be a helyzet elemzésével, hanem figyelmeztette is Klaust: „Ezek a rendszerek ellenőriznék az orosz területet az Urálig, ha nem hoznánk válaszintézkedéseket, de hozni fogunk.” A cseh elnök ugyanakkor azt bizonygatta Putyinnak, hogy a létesítendő csehországi radarállomás nem irányul az Orosz Föderáció ellen. Hangsúlyozta, ebben a kérdésben nagyon fontosnak tekinti a kölcsönös egyeztetést.
Az amerikai radarállomás telepítésének kérdésében megosztott a cseh politikai színtér – írja prágai tudósítónk. Az ellenzék, de a koalícióban helyet foglaló zöldek is azt követelik, hogy a telepítés kérdésében tartsanak népszavazást. A legerősebb kormányerő, a Polgári Demokrata Párt (ODS) viszont azt szorgalmazza, hogy a kérdésről a törvényhozó testület döntsön. A radarállomás létesítése, a legutóbbi felmérések szerint enyhén szólva nem élvezi a csehek többségének támogatását.
*
A tervet a megkérdezetteknek kétharmada ellenzi, s még ennél is több azok száma, akik népszavazást szeretnének. A témáról a Hospodárské Noviny lapnak nyilatkozott Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter is. Eszerint Csehország az Egyesült Államoktól a radarállomás befogadásának fejében biztonsági garanciákat fog kérni: határozottabb együttműködést szeretnének a kutatás és néhány beruházás terén, illetve a hírszerzői információk cseréjét illetően is.
Schwarzenberg egyébként Oslóban, a NATO külügyminiszteri találkozóján újságíróknak kifejtette, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer európai telepítésének orosz bírálata összefügg a Kreml döntésével, miszerint felfüggesztik az európai hagyományos fegyverzeti egyezmény (CFE) ratifikációját.
Magyarország nagyon fontosnak tartja a párbeszédet Oroszországgal az amerikai rakétapajzs telepítéséről, akárcsak azt, hogy egységes álláspont legyen erről a kérdésről a NATO-n belül – mondta ugyanitt Göncz Kinga külügyminiszter. „A rendszer egyértelműen nem Oroszország ellen irányul” – mondta Göncz Kinga az MTI-nek.
Az amerikaiak – így a rakétavédelmi ügynökség vezetője, Henry Obering tábornok – két tényt ajánl Moszkva figyelmébe: egyrészt azt, hogy tíz ellenrakéta nem áshatja alá a több ezres orosz elrettentő erő hatékonyságát, másrészt pedig azt, hogy a lengyelországi ellenrakéták képtelenek lennének utolérni az Északi-sark felett átrepülő, Egyesült Államokat támadó orosz ballisztikus rakétákat. Obering hétfőn Prágában egyébként a cseh közvélemény ellenállására hivatkozva újságírók előtt megjegyezte: amenynyiben Prága nem adná áldását az amerikai radarállomás telepítésére Csehországban, akkor Washington más térségbeli ország területén építené fel a létesítményt. Obering ugyan kérdésre válaszolva sem volt hajlandó pontosítani, hogy mely közép-európai államot szemelte ki alternatívaként, ám megfigyelők emlékeztetnek: a fejlesztés tervezési szakaszában európai helyszínként Magyarország is felmerült.
A Putyin–Klaus találkozón nem csak a rakétavédelemről esett szó. Az orosz elnök elmondta, hogy Oroszország nem csupán elítéli Csehszlovákia 1968-as szovjet megszállását, hanem erkölcsi felelősséget is érez a történtekért.
origo.hu
Határozottan reagált a rendőrség Hadházy legújabb terveire
