Húsvéti üzenet a hitetlenkedőknek

A világ sebeire hívta fel a figyelmet húsvéti szentbeszédében XVI. Benedek pápa a Vatikánban. A szentatya vasárnap a római Szent Péter téren elmondott húsvéti üzenetében napjaink háborús konfliktusaira és ártatlan áldozataira, mindenekelőtt a gyermekekre emlékeztetett. A katolikus egyházfő több tízezer hívő előtt, aranyozott ünnepi ruhában, a bíborosok és püspökök körmenetének élén érkezett a Szent Péter-bazilika előtti térre, amelyet valóságos virágszőnyeg borított, majd az ünnepi mise után a bazilika központi erkélyéről mondta el hagyományos urbi et orbi, azaz a városnak és a világnak szóló üzenetét. Az üzenet végén XVI. Benedek 62 – köztük kínai, arab, héber és arámi – nyelven mondta el hagyományos húsvéti áldását, tizenharmadikként magyarul: „Krisztus feltámadott, halleluja!”

Ünnepi üzenetének középpontjába a pápa Tamás apostolt állította, aki csak akkor hitte el Krisztus feltámadását, amikor saját kezével érinthette sebhelyeit. Benne „felismerhetjük számos mai keresztény kétségeit és bizonytalanságát, számtalan kortársunk csalódásait és félelmeit”. De hozzá hasonlóan kell megújult meggyőződéssel felfedezni az értünk meghalt és feltámadt Krisztusba vetett hitet, amit az apostolok utódai – a püspökök – közvetítettek az évszázadokon át. A témaválasztás nem véletlen: Ratzinger pápa egyik központi aggodalma, hogy manapság sokan inkább csak az ember Jézust tartják elfogadhatónak, a maga szociális érzékenységével, közben pedig tagadják istenségét.
Hazánkban országszerte ünnepi szentmiséken, istentiszteleteken emlékeztek meg Jézus Krisztus feltámadásáról. Erdő Péter bíboros, érsek arra buzdított, értékeljük, szeressük családunk, népünk és egyházunk közösségét. Bölcskei Gusztáv református püspök kijelentette, nem tudják, mit okoznak, akik egyetlen tollvonással törlik el az emberek lehetőségeit. „Isten nem egyforma távolságra van a cigányputriktól és az összeharácsolt villáktól” – vélte Ittzés János evangélikus püspök.
*
Tamás apostol hitetlensége mindannyiunkat megkísérthet – folytatta a szentatya –, hiszen annyi fájdalmat, rosszat, igazságtalanságot és halált látunk a világban, amelyek próbára teszik hitünket. Köztük a természeti csapásokat, az éhezést, a gyógyíthatatlan betegségeket, a terrorizmust és az emberrablásokat, „az erőszak ezer arcát, amelyet időnként a vallás nevében igazolnak”. Külön szólt a pápa az afrikai kontinens válságairól: Dárfúrról, Kongóról, Szomáliáról és Zimbabwéról. Ázsiából a kelet-timori, a Srí Lanka-i és az afganisztáni helyzetet említette, majd a Közel-Keletre térve kiemelte, hogy noha reményre adnak okot az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti párbeszéd jelei, „sajnos semmi pozitívum nem mutatkozik Irakban”, Libanonban pedig válságba jutottak a politikai intézmények. Mindeközben folytatódik a keresztények kivándorlása a Szentföldről.
Michel Szabbah, a jeruzsálemi latin rítusú katolikusok pátriárkája, a szentföldi keresztények legfőbb egyházi méltósága vasárnap délelőtt az óvárosi Szent Sír-bazilikában mutatott be misét. Húsvéti üzenetében a pátriárka az izraeli– palesztin konfliktus rendezését sürgette. A nap folyamán a többi felekezet képviselői ünnepeltek egymás után a kereszténység egyik legszentebb helyén, mivel az idén a húsvét mind a Julianus-, mind pedig a Gergely-naptár szerint ugyanarra a napra esik.
A világra ma jellemző vallási gyűlölködéssel és fanatizmussal szemben „a reménység jelének” nevezte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka azt a körülményt, hogy az idén egy időben ünnepli a húsvétot a katolikus és az ortodox kereszténység. Az ortodox keresztények prímása az isztambuli Szent György-katedrálisban, több száz hívő, köztük görög és kelet-európai zarándokok előtt celebrálta az ortodoxiában szokásos négyórás húsvéti liturgiát.
Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök más politikusok társaságában részt vett a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban a II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája által vezetett istentiszteleten. Putyin a Kreml által kiadott közleményben örömteli húsvéti ünnepeket kívánt honfitársainak, és külön méltatta II. Alekszijt Oroszország vallási megújulásában játszott szerepéért. Átadott a pátriárkának egy XVI. századi, az Istenanyát ábrázoló ikont, amelyet a bolsevikok az 1920-as években eladtak egy külföldi vevőnek. Maga II Alekszij „békét és jó egészséget” kívánt XVI. Benedek pápának szombaton.

A halálbüntetés ellen. Több mint háromezren tüntettek Rómában vasárnap azért, hogy az ENSZ mondja ki a halálbüntetés általános tilalmát. „Senki ne oltsa ki az életet”, „Azonnali ENSZ-moratóriumot!” – követelték transzparenseiken a felvonulók, menetük a Szent Péter téren ért véget. A tüntetéssel a Prodi-kormányra akarnak nyomást gyakorolni, hogy folytassa az ENSZ-ben a halálbüntetés általános moratóriumának az elfogadására irányuló erőfeszítéseit. Olaszország, amely januárban lett az ENSZ Biztonsági Tanács nem állandó tagja, közölte, megbízatását egy ilyen moratórium elfogadtatására kívánja felhasználni, de eddig még nem nyújtotta be a vonatkozó határozattervezetet. (MTI)