Kilenc százalékon az infláció

Elérte a kilenc százalékot az átlagos éves fogyasztóiár-emelkedés a múlt hónapban. Az adó- és hatósági áremelések nyomán a nyugdíjasok inflációja 12,4 százalékra növekedett. A legnagyobb mértékben a rezsiköltségek emelkedtek: a gáz 56,3, a távfűtés 38,6 százalékkal kerül többe, mint egy éve.

A megszorító intézkedések nyomán a múlt hónapban 9 százalékra emelkedett az éves infláció üteme – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett jelentéséből. Az idei első negyedévben átlagosan 8,5 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbi szintnél. A pénzromlást elsősorban az élelmiszerárak átlagot meghaladó emelkedése, valamint a rezsiköltségek drágulása pörgette fel. Az élelmiszerek a múlt hónapban 12,1 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. A hivatal a péksüteményeknél 28,9, a cukornál pedig 24,1 százalékos áremelkedést regisztrált. Átlagot meghaladó mértékben drágult a háztartási energia is: a vezetékes gázért 56,3, a távfűtésért 38,6, míg az elektromos energiáért 21,2 százalékkal kell többet fizetnünk. A rezsiköltségeket emeli a csatornadíj 16,4 százalékos, a szemétszállítás 13,8 százalékos és a vízdíj 12,1 százalékos áremelkedése is. A tartós fogyasztási cikkeknél és a ruházati termékeknél átlag alatti áremelkedést mért a KSH.
Az adó- és hatósági áremelések legnagyobb mértékben az időskorúakat sújtották. Inflációjuk már eddig is lényegesen meghaladta az átlagos pénzromlási ütemet, ám az élelmiszerek, a rezsiköltségek és az egészségügyi szolgáltatások drágulása miatt a múlt hónapban az átlagos nyugdíjas-áremelkedés 12,4 százalékos volt. Gazdaságkutatók az időskorúaknál az idei évre legalább 4 százalékos reáljövedelem-csökkenéssel számolnak.
A lapunknak nyilatkozó elemzők arra számítanak, hogy áprilisban és májusban az infláció magas szinten stagnál. Ennek főként az az oka, hogy a márciusi infláció már szinte teljeskörűen tartalmazza a központi áremeléseket, a MÁV és a Főtáv kétlépcsős áremeléseinek második része azonban csak a következő hónapokban jelentkezik. Az áprilisi pénzromlást a gyógyszerárak csökkenése enyhén mérsékelheti, az üzemanyagárak emelkedése ugyanakkor felfelé húzza majd az inflációt.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint az infláció a múlt hónapban tetőzött, ám csak szeptembertől várható a pénzromlás iramának csökkenése. Török úgy véli, következő kamatmeghatározó ülésén nehéz helyzetben lesz a monetáris tanács, amelynek a magas infláció és az erős forint hatásait egyaránt figyelembe kell vennie.
Gém Erzsébet a szigorító intézkedések nyomán ebben a hónapban 9 százalékos vagy azt kissé még meg is haladó inflációra számít. A Kopint-Tárki Zrt. elemzője a vártnál magasabb üteműnek értékelte az élelmiszerek áremelkedését.