Közpénzügyekben teljes a káosz

A büdzsé megfelelő ellenőrzését, a közpénzek átlátható felhasználását, valamint egy költségvetési szervezet felállítását javasolták a Magyar Közgazdasági Társaság közpénzügyi reformról szóló tegnapi konferenciájának résztvevői. A felszólalók arra is figyelmeztettek, hogy a korrupció, a bürokrácia és a rejtett gazdaság jelentős mértékben visszavetik a magyar gazdaság versenyképességét.

Új közpénzügyi szabályozást sürgettek a Magyar Közgazdasági Társaság tegnapi konferenciáján felszólaló szakemberek, akik a szürke- és a feketegazdaság, valamint az elharapózott korrupció veszélyeire hívták fel a figyelmet.
A közpénzügyek területére jellemző ellentmondásokat vázolta beszédében Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, aki arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés jelenlegi ellenőrzése csak a szabályszerűséget vizsgálja, a pénzek elköltésének hatásfokát és az eredményeket nem. Ugyancsak problémaként említette, hogy évközben nagyon sok költségvetési tétel átcsoportosítására nyílik lehetőség, ez pedig az átláthatóság ellen hat. Akar egy olyan szervezet létrehozását javasolta, amely minden költségvetési törvényjavaslatot megvizsgálna abból a szempontból, hogy melyek lennének azok többéves hatásai, így a jövőben megalapozottabbá lehetne tenni a büdzsé tervezését.
A költségvetési felelősség kérdésével foglalkozott a felszólaló László Csaba volt pénzügyminiszter is, aki elismerte: jelenleg nincsen jogi és politikai értelemben vett szankciója annak, ha az államháztartási gazdálkodás a tervezettnél lényegesen nagyobb hiányt produkál. Akar Lászlóhoz hasonlóan László Csaba is egy, a kormányzattól független költségvetési intézmény felállítását indítványozta, amely a büdzsé tervezése és végrehajtása felett erős kontrollt tudna gyakorolni.
Pitti Zoltán, az APEH egykori elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy az 1,2 millió regisztrált vállalkozásból mindössze 640 ezer jelenik meg adófizetőként, azaz a virtuális vállalkozások százezrei vannak jelen a hazai gazdaságban. Az adóeltitkolással kapcsolatban Pitti rámutatott: az adóhatóságnak elküldött bevallások alapján a 320 ezer társas vállalkozásból tavaly 118 ezer veszteséggel működött, vagyis a cégek jelentős része a rejtett gazdaságot választja. A közgazdász szerint a magyar gazdaság versenyképességét az élőmunka terhei is visszavetik, 100 forintnyi munkabér kifizetése jelenleg 145 forintjába kerül a munkaadónak, miközben a munkavállaló csupán 65 forintot kap kézhez, így 100 forint kifizetését 80 forintos adó terheli.