Újabb érvénytelen pályázat Bábolna-ügyben

Fél éven belül másodszorra minősítették érvénytelennek a Bábolnához tartozó kerteskői gazdaság privatizációs eljárását, a szendrői esetében pedig még nincs döntés. A két gazdaság eladása az előfeltétele annak, hogy meghirdessék a Bábolna Zrt.-t is.

Dénes Zoltán
2007. 04. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sajtóhírekkel ellentétben a több mint hatezer hektáros termőfölddel rendelkező szendrői gazdaság privatizációját egyelőre csak felfüggesztették, azt nem nyilvánították érvénytelennek – tájékoztatta lapunkat Kocsis Péter, a Bábolna gazdaságainak eladásával megbízott Gordius Consulting Zrt. vezérigazgatója. Elmondása szerint a kerteskői gazdaságra négy pályázat érkezett, amelyek azonban nem feleltek meg a kiírásban támasztott feltételeknek. A Gordius a napokban újra kiírja a pályázatot, amelyre május végéig várják az ajánlattevőket. Egyébként csak az a pályázó lehet eredményes, aki mind a Bábolna Zrt. által az eszközvagyonra, mind a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) által a földvagyonra kiírt tenderre érvényes ajánlatot nyújt be.
Kocsis elmondása szerint a szendrői gazdaság esetében a földek eladásáról dönteni hivatott NFA már felállította az érvényesnek minősített pályázatok sorrendjét. A gazdaság eszközeire beérkezett pályázatokról pedig a Bábolna Zrt. április huszadikai közgyűlésének kellett volna döntenie, de a megjelentek további információk beszerzését tartották szükségesnek, ezért a közgyűlést elhalasztották. A gazdasági törvény értelmében a közgyűlésnek harminc napon belül kell állást foglalnia. Ha a Bábolna közgyűlése az NFA-val együtt végül kiválasztaná a győztes pályázatot, még akkor sem érne véget az eljárás, mert a földtörvénynek megfelelően a döntést még ki kellene függeszteni az érintett önkormányzatoknál. Tehát úgy tűnik, a két gazdaság eladása akár az év végéig is elhúzódhat. Márpedig a kormány által tavaly elfogadott privatizációs terv szerint a Bábolna Zrt.-t csak a hozzátartozó gazdaságok eladása után lehet privatizálni.
Közben a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés mezőgazdasági bizottsága csütörtökön azzal bízta meg a testület elnökét, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél kezdeményezze a Bábolna Zrt. privatizációjának ideiglenes felfüggesztését. A közgyűlés lényegében azt szeretné elérni, hogy a kormány privatizációs tervével ellentétben a Bábolna Zrt.-hez tartózó hatezer hektárnyi termőföldet ne haszonbérletbe értékesítsék – amivel a gazdasági társaságokat is versenyben tartanák –, hanem a térségben dolgozó családi gazdálkodókat, társas vállalkozásokat részesítsék előnyben. Az aggodalom nem véletlen, hiszen az agrárágazatban ma már közszájon forog az a vélekedés, hogy a Bábolna maradványai körül a tőkeerős nagy halak csatája várható. Az érdeklődők között a szocialista párthoz közelinek tartott milliárdos üzletember, Leisztinger Tamás mellett Csányi Sándornak, az OTP vezérigazgatójának a neve, illetve az IKR Zrt. is felmerült.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.