Az iráni Fordo nukleáris létesítményt ért amerikai légicsapások legalább hat nagy krátert hagytak maguk után, ami bunkerromboló bombák használatára utal – állapította meg a CNN műholdfelvétel-elemzése.

Az iráni Fordo nukleáris létesítményt ért amerikai légicsapások legalább hat nagy krátert hagytak maguk után, ami bunkerromboló bombák használatára utal – állapította meg a CNN műholdfelvétel-elemzése.
A Maxar műholdas cég által készített képek hat látható, különálló becsapódási krátert mutattak Fordo két közeli pontján - egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett telephelyen.
A kráterek a földalatti komplexum felett húzódó gerinc mentén láthatók.
Egy amerikai tisztviselő megerősítette a CNN-nek, hogy az USA B-2 bombázó repülőgépeket használt ahhoz, hogy több mint egy tucat „bunkerromboló” bombát dobjon le a Fordo és két másik nukleáris létesítmény elleni támadás részeként.
Ezek a fegyverek mélyen a föld alá tudnak hatolni, mielőtt felrobbannának, és alapvető fontosságúak voltak a létesítmény célba vételéhez, amelynek nagy része a föld alá van temetve.
A műholdfelvételek jelentős változásokat mutattak annak a hegyoldalnak a színében is, ahol a létesítmény található, ami azt jelzi, hogy a csapásokat követően egy hatalmas területet szürke hamuréteg borított be. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a földalatti létesítmény milyen mértékű károkat szenvedett.
Amint arról beszámoltunk, az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este. A támadás után Irán súlyos következményekkel fenyegette meg az Egyesült Államokat.
Borítókép: A fordói létesítmény 2020-ban (Fotó: AFP)
Tovább nő a feszültség.
25 év után a legsúlyosabb áramszünet történt a német fővárosban. A tettesek a kapitalizmus és Izrael ellen uszítanak, és azzal dicsekednek, hogy elvették a katonai–ipari komplexum áramellátását.
Menekülni kezdtek az emberek.
A BRICS, mint fogalom több mint formális szervezet, és a Nyugatnak sürgősen lépnie kellene, ha nem akarja szabályelfogadóként követni a BRICS-vezette rendszert – hangsúlyozta lapunknak Philip Pilkington.
Tovább nő a feszültség.
25 év után a legsúlyosabb áramszünet történt a német fővárosban. A tettesek a kapitalizmus és Izrael ellen uszítanak, és azzal dicsekednek, hogy elvették a katonai–ipari komplexum áramellátását.
Menekülni kezdtek az emberek.
A BRICS, mint fogalom több mint formális szervezet, és a Nyugatnak sürgősen lépnie kellene, ha nem akarja szabályelfogadóként követni a BRICS-vezette rendszert – hangsúlyozta lapunknak Philip Pilkington.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.